Iskanje
Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Bensőséges beszélgetések azokkal a muravidéki emberekkel, akik különböző okok miatt idegen országban kerestek boldogulást.
Avtor: Zver Ilona
A felsőlakosi származású Vida Patrik, fiatal biokémikus, a tudományok doktora jelenleg Svájcban él és dolgozik, ahova szlovén és osztrák munkatapasztalattal érkezett. Egyetemi tanulmányait szintén külföldön, Németországban végezte. A családjához és a Muravidékhez távolléte ellenére erős szálak fűzik.
A felsőlakosi származású Vida Patrik, fiatal biokémikus, a tudományok doktora jelenleg Svájcban él és dolgozik, ahova szlovén és osztrák munkatapasztalattal érkezett. Egyetemi tanulmányait szintén külföldön, Németországban végezte. A családjához és a Muravidékhez távolléte ellenére erős szálak fűzik.
A szerdahelyi származású Šanca Simon már néhány éve Norvégiában, Bergenben él. Kezdetben tanárként dolgozott, jelenleg a doktori disszertációját készíti. A hegymászást, síelést és számos egyéb tevékenységet kedvelő fiatal megosztja velünk a természet iránti szeretetével, az emberek közti kapcsolatok fontosságával és a távolléttel járó áldozatvállalással kapcsolatos gondolatait is.
A szerdahelyi származású Šanca Simon már néhány éve Norvégiában, Bergenben él. Kezdetben tanárként dolgozott, jelenleg a doktori disszertációját készíti. A hegymászást, síelést és számos egyéb tevékenységet kedvelő fiatal megosztja velünk a természet iránti szeretetével, az emberek közti kapcsolatok fontosságával és a távolléttel járó áldozatvállalással kapcsolatos gondolatait is.
Júlia még gyermekként elveszítette az édesapját, négy testvérével együtt árvaként, szegénységben nőtt fel. Számos muravidéki fiatalhoz hasonlóan kiutat a kivándorlásban látott. A szerencse csillaga vigyázott reá, hiszen a 4 hetes, Ausztráliába vezető hajóútja végén akadtak magyarok, akik felkarolták, utána pedig szorgalmának és találékonyságának köszönhetően már egyedül is boldogult.
Júlia még gyermekként elveszítette az édesapját, négy testvérével együtt árvaként, szegénységben nőtt fel. Számos muravidéki fiatalhoz hasonlóan kiutat a kivándorlásban látott. A szerencse csillaga vigyázott reá, hiszen a 4 hetes, Ausztráliába vezető hajóútja végén akadtak magyarok, akik felkarolták, utána pedig szorgalmának és találékonyságának köszönhetően már egyedül is boldogult.
A csentei Tine Pečelin a szintén csentei származású barátnőjét követve vándorolt Angliába, ahol a fiatal mérnök számára talpraesettsége, tudása és tapasztalata kiváló munkalehetőségeket biztosított. Tine jelenleg a Jaguar Land Rover vállalat egyik részlegének a vezető mérnöke. A két fiatal 5 év után is igyekszik – ha csak teheti – hazalátogatni és a Muravidéken, a családja körében tölteni a vakációját.
A csentei Tine Pečelin a szintén csentei származású barátnőjét követve vándorolt Angliába, ahol a fiatal mérnök számára talpraesettsége, tudása és tapasztalata kiváló munkalehetőségeket biztosított. Tine jelenleg a Jaguar Land Rover vállalat egyik részlegének a vezető mérnöke. A két fiatal 5 év után is igyekszik – ha csak teheti – hazalátogatni és a Muravidéken, a családja körében tölteni a vakációját.
A lendvai származású Časar Šimonka Miša egy talpraesett, rendkívül szellemes, jókedélyű fiatal nő. A legújabb elvándorlási hullám képviselője szerint – aki már több országban élt és dolgozott – Svájc a legélhetőbb ország. Ezért itt, pontosabban egy Zürich menti városkában telepedett le a szintén vidékünkről származó férjével. Feltöltődni viszont leginkább itthon, a Muravidéken tud családja, barátai és ismerősei körében.
A lendvai származású Časar Šimonka Miša egy talpraesett, rendkívül szellemes, jókedélyű fiatal nő. A legújabb elvándorlási hullám képviselője szerint – aki már több országban élt és dolgozott – Svájc a legélhetőbb ország. Ezért itt, pontosabban egy Zürich menti városkában telepedett le a szintén vidékünkről származó férjével. Feltöltődni viszont leginkább itthon, a Muravidéken tud családja, barátai és ismerősei körében.
Sasič Julianna, illetve Gregor Júlia, az egyik neves lendvai szabócsalád utóda az osztrák fővárosban régi álmát valósította meg, és a kozmetikai szakmában dolgozott. Varasdi származású férjét pedig színpadmesteri tevékenységéért Bécs városa elismerésben részesítette. A magyar nóták, a régi lendvai épületek és a lendvai lankák szerelmese napjainkban is szívesen látogat szülővárosába, bár egyre szűkül az egykori barátok, rokonok és ismerősök köre.
Sasič Julianna, illetve Gregor Júlia, az egyik neves lendvai szabócsalád utóda az osztrák fővárosban régi álmát valósította meg, és a kozmetikai szakmában dolgozott. Varasdi származású férjét pedig színpadmesteri tevékenységéért Bécs városa elismerésben részesítette. A magyar nóták, a régi lendvai épületek és a lendvai lankák szerelmese napjainkban is szívesen látogat szülővárosába, bár egyre szűkül az egykori barátok, rokonok és ismerősök köre.
Breglec Viktor azt vallja magáról, hogy magyarnak született, és magyarként is fog meghalni. Ha magyar szót hall, „a törött üvegen, a tűzön átszalad”, hogy váltson az illetővel néhány magyar szót. Lendva és környéke pedig ott van a szíve csücskében, pedig nem kevés világot látott a távoli Ausztráliában letelepedett Breglec család középső gyermeke. Mesél szüleiről, édesapja lendvai fotóműhelyéről, a katonából evangélikus lelkésszé vált bátyjáról, felidézi a háború utáni lendvai életet. De szól a kalandjairól is, pl. az opálbányászatról, a sportolói és filmezési karrierjéről, az ausztrál bennszülöttekkel való viszonyáról és miegymásról. Breglec Viktorral egy valódi kalandtúrán vehetünk részt, különbőző kontinensekkel, emberekkel, kultúrákkal és foglalkozásokkal ismerkedhetünk meg.
Breglec Viktor azt vallja magáról, hogy magyarnak született, és magyarként is fog meghalni. Ha magyar szót hall, „a törött üvegen, a tűzön átszalad”, hogy váltson az illetővel néhány magyar szót. Lendva és környéke pedig ott van a szíve csücskében, pedig nem kevés világot látott a távoli Ausztráliában letelepedett Breglec család középső gyermeke. Mesél szüleiről, édesapja lendvai fotóműhelyéről, a katonából evangélikus lelkésszé vált bátyjáról, felidézi a háború utáni lendvai életet. De szól a kalandjairól is, pl. az opálbányászatról, a sportolói és filmezési karrierjéről, az ausztrál bennszülöttekkel való viszonyáról és miegymásról. Breglec Viktorral egy valódi kalandtúrán vehetünk részt, különbőző kontinensekkel, emberekkel, kultúrákkal és foglalkozásokkal ismerkedhetünk meg.
A göntérházi származású Šemen Simona egyetemistaként diákcserék keretében találkozott hosszabb időre a külföldi élettel. Az ideiglenesnek induló tapasztalat- és ismeretszerzés állandó külföldi életmóddá alakult át, hiszen a diákcserék egyikén Simona megismerte a férjét, akivel kezdetben Berlinben éltek, jelenleg pedig Grazban telepedtek le. A fiatal család mindennapjait a lengyel, a német, a magyar és a szlovén, valamint az angol nyelv kavalkádja szövi át. Ha csak tehetik, kisfiukkal együtt a Muravidéken töltenek egy-egy hétvégét.
A göntérházi származású Šemen Simona egyetemistaként diákcserék keretében találkozott hosszabb időre a külföldi élettel. Az ideiglenesnek induló tapasztalat- és ismeretszerzés állandó külföldi életmóddá alakult át, hiszen a diákcserék egyikén Simona megismerte a férjét, akivel kezdetben Berlinben éltek, jelenleg pedig Grazban telepedtek le. A fiatal család mindennapjait a lengyel, a német, a magyar és a szlovén, valamint az angol nyelv kavalkádja szövi át. Ha csak tehetik, kisfiukkal együtt a Muravidéken töltenek egy-egy hétvégét.
A rendkívül jókedélyű, kapcai származású Vida Rozália, illetve leánykori nevén Bánfi Rozika sok megpróbáltatáson ment keresztül. Kisgyermekként árva lett, de nagyanyja szeretete őrködött felette. Igen fiatalon idénymunkára vállalkozott, majd vándorbotot kellett ragadnia. Szökéskor két apró gyermekével a határon elfogták, de csoda folytán nem büntették meg, hanem útlevelet adtak neki. Csatlakozhatott a családjára Ausztriában várakozó férjéhez, majd innen Kanada, Torontó felé vették útjukat. A szerencse csillaga a két buzgó fiatalt és családját itt sem veszítette szem elől.
A rendkívül jókedélyű, kapcai származású Vida Rozália, illetve leánykori nevén Bánfi Rozika sok megpróbáltatáson ment keresztül. Kisgyermekként árva lett, de nagyanyja szeretete őrködött felette. Igen fiatalon idénymunkára vállalkozott, majd vándorbotot kellett ragadnia. Szökéskor két apró gyermekével a határon elfogták, de csoda folytán nem büntették meg, hanem útlevelet adtak neki. Csatlakozhatott a családjára Ausztriában várakozó férjéhez, majd innen Kanada, Torontó felé vették útjukat. A szerencse csillaga a két buzgó fiatalt és családját itt sem veszítette szem elől.
A csentei származású Fehér Elvirát a jobb munkalehetőségek idegenbe, Svájcba csalogatták. A kezdetektől megszerette ezt az országot, az ottani életmódot és ha egy nagy kocsival magával tudná vinni mindazt és mindazokat, amit és akiket hiányol a svájci életében, a boldogsága teljes lenne. A rendkívül jókedélyű, kommunikatív fiatal lány a munka mellett módot talál a hobbijaira is, sokat kirándul, és ha csak teheti, hazalátogat a szeretteihez.
A csentei származású Fehér Elvirát a jobb munkalehetőségek idegenbe, Svájcba csalogatták. A kezdetektől megszerette ezt az országot, az ottani életmódot és ha egy nagy kocsival magával tudná vinni mindazt és mindazokat, amit és akiket hiányol a svájci életében, a boldogsága teljes lenne. A rendkívül jókedélyű, kommunikatív fiatal lány a munka mellett módot talál a hobbijaira is, sokat kirándul, és ha csak teheti, hazalátogat a szeretteihez.
A lendvai származású Völgyi Dean a térképet szemlélve már gyerekként arról gondolkozott, ugyan milyen az élet más kontinenseken, országokban és városokban. Felnőtt korában nemcsak turistaként járta a világot, hanem egy-egy országban hosszabb időre letelepedve, ott munkát vállalva kívánta megismerni az adott térség kultúráját, életvitelét és főleg gasztronómiáját. A vállalkozó szellemű Dean a ljubljanai és bécsi egyetemi évek után így számítástechnikai mérnökként dolgozott Olaszországban, Svájcban és Kínában, majd újra Svájcban telepedett le. A Muravidék iránti szeretete a világutazói vénája ellenére nem halványult, így azt vallja, hogy néhány év múlva családjával hazatér a Muravidékre.
A lendvai származású Völgyi Dean a térképet szemlélve már gyerekként arról gondolkozott, ugyan milyen az élet más kontinenseken, országokban és városokban. Felnőtt korában nemcsak turistaként járta a világot, hanem egy-egy országban hosszabb időre letelepedve, ott munkát vállalva kívánta megismerni az adott térség kultúráját, életvitelét és főleg gasztronómiáját. A vállalkozó szellemű Dean a ljubljanai és bécsi egyetemi évek után így számítástechnikai mérnökként dolgozott Olaszországban, Svájcban és Kínában, majd újra Svájcban telepedett le. A Muravidék iránti szeretete a világutazói vénája ellenére nem halványult, így azt vallja, hogy néhány év múlva családjával hazatér a Muravidékre.
A lendvai származású, számos sportágot kedvelő Nemes Istvánról rövid jellemzésként el lehet mondani, hogy minden élethelyzetben feltalálja magát és a legjobbat próbálja belőle kihozni. István 1968 óta Németországban él, ennek ellenére még napjainkban is évente több alkalommal hazalátogat a szeretett Lendvára.
A lendvai származású, számos sportágot kedvelő Nemes Istvánról rövid jellemzésként el lehet mondani, hogy minden élethelyzetben feltalálja magát és a legjobbat próbálja belőle kihozni. István 1968 óta Németországban él, ennek ellenére még napjainkban is évente több alkalommal hazalátogat a szeretett Lendvára.
A dobronaki származású Hirzer, illetve leánykori nevén Baša Hilda, már fiatal korától világot szeretett volna látni. Vágyait szárnyra bocsátotta, így néhány szlovéniai munkaév után Ausztriába, majd 13 évre a spanyol Mallorcára vándorolt. Egy évvel ezelőtt Magyarországon telepedett le, de még nem érkezett el élete végső állomására. A vállalkozó szellemű, kihívásokat vállaló, derűs, rendkívüli kisugárzású Hilda, aki imádta a nagymamáját, a muravidéki látogatásai során rokonait és barátait látogatja.
A dobronaki származású Hirzer, illetve leánykori nevén Baša Hilda, már fiatal korától világot szeretett volna látni. Vágyait szárnyra bocsátotta, így néhány szlovéniai munkaév után Ausztriába, majd 13 évre a spanyol Mallorcára vándorolt. Egy évvel ezelőtt Magyarországon telepedett le, de még nem érkezett el élete végső állomására. A vállalkozó szellemű, kihívásokat vállaló, derűs, rendkívüli kisugárzású Hilda, aki imádta a nagymamáját, a muravidéki látogatásai során rokonait és barátait látogatja.
A csentei származású Voglsam Anna, illetve leánykori nevén Raposa Annus gyermekként, 11 éves korában került idegenbe, mégpedig az ausztriai Linzbe. Jelenleg családjával Steyrben él. Annak ellenére, hogy gyerekként elkerült a Muravidékről, és a beilleszkedés nem jelentett számára gondot, megkülönböztetett örömmel látogatja szülőföldjét, rokonait. A csentei szüreteket pedig a világ pénzéért sem hagyná ki.
A csentei származású Voglsam Anna, illetve leánykori nevén Raposa Annus gyermekként, 11 éves korában került idegenbe, mégpedig az ausztriai Linzbe. Jelenleg családjával Steyrben él. Annak ellenére, hogy gyerekként elkerült a Muravidékről, és a beilleszkedés nem jelentett számára gondot, megkülönböztetett örömmel látogatja szülőföldjét, rokonait. A csentei szüreteket pedig a világ pénzéért sem hagyná ki.
A dobronaki származású Suppan Teri, illetve leánykori nevén Göntér Teri immár 55 éve a szomszédos Ausztriában, egy Graz közelében található faluban éli mindennapjait és ünnepnapjait. Ennyi év elteltével is szíve csücskében él a szeretett Dobronak, és fölöttébb ragaszkodik anyanyelvéhez és a magyar értkékekhez. A roppant nyitott szívű és segítőkész Teri imádja a családját, honvágyát pedig a gyakori hazalátogatásokkal, a két, közelében élő nővérével és az itthon maradt testvéreivel való állandó és közvetlen kapcsolattartással csitítja.
A dobronaki származású Suppan Teri, illetve leánykori nevén Göntér Teri immár 55 éve a szomszédos Ausztriában, egy Graz közelében található faluban éli mindennapjait és ünnepnapjait. Ennyi év elteltével is szíve csücskében él a szeretett Dobronak, és fölöttébb ragaszkodik anyanyelvéhez és a magyar értkékekhez. A roppant nyitott szívű és segítőkész Teri imádja a családját, honvágyát pedig a gyakori hazalátogatásokkal, a két, közelében élő nővérével és az itthon maradt testvéreivel való állandó és közvetlen kapcsolattartással csitítja.
A hosszúfalusi származású Tóth Katalin, illetve leánykori nevén Dragosics Katica fiatal lányként eldöntötte, hogy Ausztráliába vándorol. Ismerősei révén levelezni kezdett egy Ausztráliában letelepedett felvidéki fiúval, két év múlva pedig útra kelt az új haza felé. A férje fiatalon elhunyt, így reá hárultak a két gyerek nevelésével és a ház kölcsöne törlesztésével kapcsolatos gondok. A rendkívüli magyar érzelmű asszony a canberrai magyar nagykövetségen kapott állást, ahol hobbyjával, a főzéssel kereste mindennapi kenyerét, és ahol nagy tiszteletben tartották.
A hosszúfalusi származású Tóth Katalin, illetve leánykori nevén Dragosics Katica fiatal lányként eldöntötte, hogy Ausztráliába vándorol. Ismerősei révén levelezni kezdett egy Ausztráliában letelepedett felvidéki fiúval, két év múlva pedig útra kelt az új haza felé. A férje fiatalon elhunyt, így reá hárultak a két gyerek nevelésével és a ház kölcsöne törlesztésével kapcsolatos gondok. A rendkívüli magyar érzelmű asszony a canberrai magyar nagykövetségen kapott állást, ahol hobbyjával, a főzéssel kereste mindennapi kenyerét, és ahol nagy tiszteletben tartották.
Egykoron és napjainkban is a kivándorlásnak számos oka volt. A jobb megélhetés mellett a szerelem tartozik a leggyakoribbak közé. Az Otthon külhonban című műsorunk januári vendége, a felsőlakosi származású, Németországban letelepedett Brus, illetve leánykori nevén Herman Anus szintén szíve szólítására hallgatva hagyta el szülőföldjét. Anus honvágya azonban valójában sosem múlt el, és azt vallja, egykor hazaköltözik a Muravidékre.
Egykoron és napjainkban is a kivándorlásnak számos oka volt. A jobb megélhetés mellett a szerelem tartozik a leggyakoribbak közé. Az Otthon külhonban című műsorunk januári vendége, a felsőlakosi származású, Németországban letelepedett Brus, illetve leánykori nevén Herman Anus szintén szíve szólítására hallgatva hagyta el szülőföldjét. Anus honvágya azonban valójában sosem múlt el, és azt vallja, egykor hazaköltözik a Muravidékre.
A hosszúfaluhegyi származású Cseke Istvánt a vidékünkön uralkodó munkanélküliség mintegy fél évszázada Ausztriába, majd rövid megszakítás után Svédországba sodort. A festő-mázoló végzettségű fiatal külföldön élete legnagyobb részét kamion- majd buszsofőrként élte le. Mint minden szakmának, ennek is megvoltak a szép- és az árnyoldalai is. István a nagy távolság ellenére még mindig nagy előszeretettel érkezik a Muravidékre, az egykori szülői házba, és ha csak rajta múlna, az év nagyobb részét itt töltené.
A hosszúfaluhegyi származású Cseke Istvánt a vidékünkön uralkodó munkanélküliség mintegy fél évszázada Ausztriába, majd rövid megszakítás után Svédországba sodort. A festő-mázoló végzettségű fiatal külföldön élete legnagyobb részét kamion- majd buszsofőrként élte le. Mint minden szakmának, ennek is megvoltak a szép- és az árnyoldalai is. István a nagy távolság ellenére még mindig nagy előszeretettel érkezik a Muravidékre, az egykori szülői házba, és ha csak rajta múlna, az év nagyobb részét itt töltené.
A göntérházi származású Hoeffle Mária, illetve leánykori nevén Gaál Marika immár 50 éve Ausztriában él és dolgozik. Az eltelt 50 év ellenére Göntérháza és a Muravidék, a gyerekkori emlékek, valamint a rokonok és ismerősök iránti szeretet még mindig meghatározóak Marika emlékezetében és szívében. Az esetleges gondokat pozitív hozzáállással és vidámságával igyekszik leküzdeni, így nem meglepő, hogy bárhova is viszi a sors, rokonlelkekre talál.
A göntérházi származású Hoeffle Mária, illetve leánykori nevén Gaál Marika immár 50 éve Ausztriában él és dolgozik. Az eltelt 50 év ellenére Göntérháza és a Muravidék, a gyerekkori emlékek, valamint a rokonok és ismerősök iránti szeretet még mindig meghatározóak Marika emlékezetében és szívében. Az esetleges gondokat pozitív hozzáállással és vidámságával igyekszik leküzdeni, így nem meglepő, hogy bárhova is viszi a sors, rokonlelkekre talál.
A lendvai származású Žigon, illetve Jošovič Edit majdnem azonos időszakot töltött Lendván, majd Ljubljanában és élete jelenlegi állomásán, az új-zélandi Aucklandben. A fiatalabb nemzedékhez tartozó Jošovič Edit férjével és az akkor 6 éves kisfiával együtt vándorolt az új kihívást jelentő idegenbe. Életvidámsága, kacagása szinte rabul ejti a vele társalgókat, ezzel párhuzamosan rendkívül professzionális és megbízható személyiség. Életét valamilyen módon végigkísérte a zene, jelenleg pedig a gyerekei viszik tovább a család zene iránti szeretetét.
A lendvai származású Žigon, illetve Jošovič Edit majdnem azonos időszakot töltött Lendván, majd Ljubljanában és élete jelenlegi állomásán, az új-zélandi Aucklandben. A fiatalabb nemzedékhez tartozó Jošovič Edit férjével és az akkor 6 éves kisfiával együtt vándorolt az új kihívást jelentő idegenbe. Életvidámsága, kacagása szinte rabul ejti a vele társalgókat, ezzel párhuzamosan rendkívül professzionális és megbízható személyiség. Életét valamilyen módon végigkísérte a zene, jelenleg pedig a gyerekei viszik tovább a család zene iránti szeretetét.
A petesházi származású Škrajner, illetve Gyurica Margit a nagykorúság küszöbét alig átlépve az 50-es évek végén indult el „szerencsét próbálni” a nagyvilágba, mégpedig Ausztráliába. A törvénytelen gyerekként született lányt itthon számos megpróbáltatás és nélkülözés érte, azonban életútjára visszatekintve úgy értékeli, hogy a jó Isten később kárpótolta őt a szenvedéseiért. Talpraesettsége, pozitív életfelfogása ebben mindenképpen segítségére volt.
A petesházi származású Škrajner, illetve Gyurica Margit a nagykorúság küszöbét alig átlépve az 50-es évek végén indult el „szerencsét próbálni” a nagyvilágba, mégpedig Ausztráliába. A törvénytelen gyerekként született lányt itthon számos megpróbáltatás és nélkülözés érte, azonban életútjára visszatekintve úgy értékeli, hogy a jó Isten később kárpótolta őt a szenvedéseiért. Talpraesettsége, pozitív életfelfogása ebben mindenképpen segítségére volt.
A kapornaki származású Ábrahám, illetve Novák Márta 18 évesen indult el a nagyvilágba. Idénymunkásként már édesapja is Ausztriában dolgozott, ő viszont szíve választottját, a hodosi származású Ábrahám Janit követte Reichenbachba, Németországba. A fiatalok azzal a szándékkal, hogy majd néhány év múlva hazajönnek, Kapornakon családi házat építettek, de ezt még csak nyugdíjas éveik során fogják igazán élvezni.
A kapornaki származású Ábrahám, illetve Novák Márta 18 évesen indult el a nagyvilágba. Idénymunkásként már édesapja is Ausztriában dolgozott, ő viszont szíve választottját, a hodosi származású Ábrahám Janit követte Reichenbachba, Németországba. A fiatalok azzal a szándékkal, hogy majd néhány év múlva hazajönnek, Kapornakon családi házat építettek, de ezt még csak nyugdíjas éveik során fogják igazán élvezni.
Dobronakon azt szokták mondani, hogy Ausztrália a világ végén van. Fehér Gusztáv két barátjával együtt felkerekedett megnézni, hol is van az és milyen. Arra, hogy nincs visszaút, a jugoszláv-osztrák határt átlépve döbbent rá. A döntés természetesen nem kalandvágyból történt, hanem számos körülmény közrejátszásának végeredményeként született. Fehér Úr honvágyát jelentős mértékben csillapította a földiekkel való barátkozás, valamint a szintén dobronaki származású Sabján Ilonával való házasságkötés. A Fehér család rokonokhoz, a szülőföldhöz való kötődése és jótékonysági munkája példaértékű.
Dobronakon azt szokták mondani, hogy Ausztrália a világ végén van. Fehér Gusztáv két barátjával együtt felkerekedett megnézni, hol is van az és milyen. Arra, hogy nincs visszaút, a jugoszláv-osztrák határt átlépve döbbent rá. A döntés természetesen nem kalandvágyból történt, hanem számos körülmény közrejátszásának végeredményeként született. Fehér Úr honvágyát jelentős mértékben csillapította a földiekkel való barátkozás, valamint a szintén dobronaki származású Sabján Ilonával való házasságkötés. A Fehér család rokonokhoz, a szülőföldhöz való kötődése és jótékonysági munkája példaértékű.
A képzelet szárnyain a Torontó melletti Waterlooba vándorolunk. Ezúttal a petesházi származású Kocon Marika lesz a vendégem, aki Rozika húga hívására indult el férjével és 3 gyerekével a tengeren túlra. A néhány évre tervezett külföldi munkából egy életre szóló lett. Marikát a rokonai iránti szeretete gyakran visszahívja a Muravidékre. A szülőfölddel való kapcsolattartásban pedig segítségére van a Muravidéki Magyar Rádió, amelynek rendszeres hallgatója.
A képzelet szárnyain a Torontó melletti Waterlooba vándorolunk. Ezúttal a petesházi származású Kocon Marika lesz a vendégem, aki Rozika húga hívására indult el férjével és 3 gyerekével a tengeren túlra. A néhány évre tervezett külföldi munkából egy életre szóló lett. Marikát a rokonai iránti szeretete gyakran visszahívja a Muravidékre. A szülőfölddel való kapcsolattartásban pedig segítségére van a Muravidéki Magyar Rádió, amelynek rendszeres hallgatója.
A hármasmalmi származású Vida, illetve leánykori nevén Kovács Katica az Ausztráliából hazalátogató, pincei származású Vida Ferenccel való házasságkötése után hivatalos vízummal indult a tengeren túlra. A két fiatalnak Ferenc első hazalátogatása során dobbant meg egymásért a szíve, idén pedig már 50. házassági évfordulójukat ülték meg. A honvágy ugyan még mindig ott lappang két honfitársunk szívében, így gyakran látogatnak „haza”, az otthonuk azonban már ott van, ahol a gyerekeik és az unokáik, valamint számos muravidéki ismerősük, barátjuk – tehát az ausztráliai Sydneyben.
A hármasmalmi származású Vida, illetve leánykori nevén Kovács Katica az Ausztráliából hazalátogató, pincei származású Vida Ferenccel való házasságkötése után hivatalos vízummal indult a tengeren túlra. A két fiatalnak Ferenc első hazalátogatása során dobbant meg egymásért a szíve, idén pedig már 50. házassági évfordulójukat ülték meg. A honvágy ugyan még mindig ott lappang két honfitársunk szívében, így gyakran látogatnak „haza”, az otthonuk azonban már ott van, ahol a gyerekeik és az unokáik, valamint számos muravidéki ismerősük, barátjuk – tehát az ausztráliai Sydneyben.
A rendkívül gazdag élettapasztalattal rendelkező és széles érdeklődési körű Kotnjek Granon Leonida életében a fordítás valamely változata a vissza-visszatérő tevékenység, de nagyon közel áll hozzá a zene, valamint a média, a film világa is. A lendvai származású Leonida Szlovéniában már sikeres vállalkozást vezetett, ennek ellenére követte férjét Franciaországba. A háromgyermekes anya, aki életében 13-szor költözött, jelenleg a doktori disszertációján dolgozik.
A rendkívül gazdag élettapasztalattal rendelkező és széles érdeklődési körű Kotnjek Granon Leonida életében a fordítás valamely változata a vissza-visszatérő tevékenység, de nagyon közel áll hozzá a zene, valamint a média, a film világa is. A lendvai származású Leonida Szlovéniában már sikeres vállalkozást vezetett, ennek ellenére követte férjét Franciaországba. A háromgyermekes anya, aki életében 13-szor költözött, jelenleg a doktori disszertációján dolgozik.
Horvát Jenő 15 éves korában szüleivel együtt az Amerikai Egyesült Államokban, mégpedig Clevelandben telepedett le. A család a 60-as években csupán néhány évre indult az óceánon túlra Gyertyánosból, de egy életre szóló távollét lett belőle. A testnevelés és matematika tanár végzettségű Jenő viszont – aki többek között volt profi futballista és edző, majd vállalkozóként, illetve üzletemberként élte le élete jelentős részét – az utóbbi időben feleségével évente látogat haza szülőföldjére. Azt vallja ugyanis, hogy „nincs mit nem szeretni a Muravidéken”.
Horvát Jenő 15 éves korában szüleivel együtt az Amerikai Egyesült Államokban, mégpedig Clevelandben telepedett le. A család a 60-as években csupán néhány évre indult az óceánon túlra Gyertyánosból, de egy életre szóló távollét lett belőle. A testnevelés és matematika tanár végzettségű Jenő viszont – aki többek között volt profi futballista és edző, majd vállalkozóként, illetve üzletemberként élte le élete jelentős részét – az utóbbi időben feleségével évente látogat haza szülőföldjére. Azt vallja ugyanis, hogy „nincs mit nem szeretni a Muravidéken”.
A csentei származású, Hármasmalomba házasodott Lebár Ferenc csak 1-2 évre indult Németországba vendégmunkásként, amíg itthon nem kap munkát, de közben több mint fél évszázad lett belőle. A nagy családból származó Ferencnek, a muravidéki táj, emberek és természet, valamint a magyar nóták rajongójának a honvágya még csak az utóbbi években csitult némileg.
A csentei származású, Hármasmalomba házasodott Lebár Ferenc csak 1-2 évre indult Németországba vendégmunkásként, amíg itthon nem kap munkát, de közben több mint fél évszázad lett belőle. A nagy családból származó Ferencnek, a muravidéki táj, emberek és természet, valamint a magyar nóták rajongójának a honvágya még csak az utóbbi években csitult némileg.
Kalmár (Vörös) Valéria az egyetemi évek után rövidesen férjével együtt Bécsbe költözött, majd negyed évszázad múlva Linzben telepedett le, jelenleg pedig Grazban él. A rendkívül rokonszenves, jő kedélyű, másokon ahol csak lehet segíteni igyekvő, jótékonykodó és számos közéleti szerepet vállaló, munkahelyein tiszteletet kiváltó Valéria még több évtizedes távollét után is tudásával segíteni igyekszik szülővárosát. Élte középpontjának pedig - eltekintve attól, mivel foglalkozott és élete mely szakaszában volt éppen – mindig is a családját tekintette.
Kalmár (Vörös) Valéria az egyetemi évek után rövidesen férjével együtt Bécsbe költözött, majd negyed évszázad múlva Linzben telepedett le, jelenleg pedig Grazban él. A rendkívül rokonszenves, jő kedélyű, másokon ahol csak lehet segíteni igyekvő, jótékonykodó és számos közéleti szerepet vállaló, munkahelyein tiszteletet kiváltó Valéria még több évtizedes távollét után is tudásával segíteni igyekszik szülővárosát. Élte középpontjának pedig - eltekintve attól, mivel foglalkozott és élete mely szakaszában volt éppen – mindig is a családját tekintette.
Lovász, illetve Djukič Irénke szíve hangját követve indult el a szomszédos Ausztriába. Irénkét csodálatos hangjának és számos fellépésének köszönhetően valószínűleg minden muravidéki családban ismerik. Beszélgetésünk során viszont kiderül, hogy a fáradhatatlan szellemű, rendkívüli pozitív energiát árasztó, művészlélek egyéniségnek az éneklés mellett számos további szenvedélye is van.
Lovász, illetve Djukič Irénke szíve hangját követve indult el a szomszédos Ausztriába. Irénkét csodálatos hangjának és számos fellépésének köszönhetően valószínűleg minden muravidéki családban ismerik. Beszélgetésünk során viszont kiderül, hogy a fáradhatatlan szellemű, rendkívüli pozitív energiát árasztó, művészlélek egyéniségnek az éneklés mellett számos további szenvedélye is van.
A csecsemőként árvaságra jutott Bedics, illetve Kocon Rozika huszonéves lányként indult a tengeren túlra a szintén vidékünkről származó vőlegénye meghívólevele alapján. Az engedélyezett 20 kg-os bőröndjében elsősorban lemezek és könyvek kaptak helyet. Honvágya csak akkor csillapodott némileg, amikor édesanyját és nővérét, valamint annak családját kivitette Kanadába, illetve amikor újra egyesült a család. Beszélgetésünket átszövi Rozika családja, Petesháza, a muravidéki táj és emberek, valamint a magyar nyelv iránti mérhetetlen szeretete.
A csecsemőként árvaságra jutott Bedics, illetve Kocon Rozika huszonéves lányként indult a tengeren túlra a szintén vidékünkről származó vőlegénye meghívólevele alapján. Az engedélyezett 20 kg-os bőröndjében elsősorban lemezek és könyvek kaptak helyet. Honvágya csak akkor csillapodott némileg, amikor édesanyját és nővérét, valamint annak családját kivitette Kanadába, illetve amikor újra egyesült a család. Beszélgetésünket átszövi Rozika családja, Petesháza, a muravidéki táj és emberek, valamint a magyar nyelv iránti mérhetetlen szeretete.
Ezúttal a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok közti határ mentén elterülő Taber városkába vándorolunk, hiszen az ott letelepedett, petesházi származású Kudilek Katica, illetve leánykori nevén Gajzsi Katica a műsor vendége. Katica családjából először a nagypapa vándorolt Kanadába, majd közel 25 év múlva a nagyanyja is követte őt. Bár a nagyszülők 9 unokájuk közül mindegyiket hívták magukhoz, csak a széles érdeklődésű Katica engedett a csábításnak.
Ezúttal a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok közti határ mentén elterülő Taber városkába vándorolunk, hiszen az ott letelepedett, petesházi származású Kudilek Katica, illetve leánykori nevén Gajzsi Katica a műsor vendége. Katica családjából először a nagypapa vándorolt Kanadába, majd közel 25 év múlva a nagyanyja is követte őt. Bár a nagyszülők 9 unokájuk közül mindegyiket hívták magukhoz, csak a széles érdeklődésű Katica engedett a csábításnak.
Ezúttal Konc Rebeka zongoratanár és zongoraművész, önfeláldozó önkéntes, ötletek és kihívások fáradhatatlan keresője, kezdeményezések ötletadója és megvalósítója, az emberi kapcsolatok szószólója és természetrajongó az Otthon, külhonban című műsor vendége. Rebekát művészlelke különböző városokba és országokba vezérelte: hosszabb ideig élt Ausztriában, Hollandiában és Spanyolországban, néhány éve pedig átköltözött Norvégiába.
Ezúttal Konc Rebeka zongoratanár és zongoraművész, önfeláldozó önkéntes, ötletek és kihívások fáradhatatlan keresője, kezdeményezések ötletadója és megvalósítója, az emberi kapcsolatok szószólója és természetrajongó az Otthon, külhonban című műsor vendége. Rebekát művészlelke különböző városokba és országokba vezérelte: hosszabb ideig élt Ausztriában, Hollandiában és Spanyolországban, néhány éve pedig átköltözött Norvégiába.
A Muravidéki Magyar Rádió hullámhosszain egy rendkívüli, nagy utazásra indulunk, mégpedig Ausztráliába, Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba, Svédországba, Németországba és Ausztriába. Az Otthon külhonban című adás idei vendégei közül néhányan ugyanis – akik vitték magukkal a muravidéki karácsonyi emlékeket és szokásokat, amelyek az idegen ország és ismerősök szokásaival ötvöződtek – a náluk jellemző karácsonyi szokásokról osztják meg velünk gondolataikat.
A Muravidéki Magyar Rádió hullámhosszain egy rendkívüli, nagy utazásra indulunk, mégpedig Ausztráliába, Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba, Svédországba, Németországba és Ausztriába. Az Otthon külhonban című adás idei vendégei közül néhányan ugyanis – akik vitték magukkal a muravidéki karácsonyi emlékeket és szokásokat, amelyek az idegen ország és ismerősök szokásaival ötvöződtek – a náluk jellemző karácsonyi szokásokról osztják meg velünk gondolataikat.
A hosszúfalusi származású Tompa József életútjának alakulására rányomta bélyegét azon tény, hogy 1 éves korában meghalt az édesapja és – a háború utáni amúgy is nincstelen években – a 4 gyerekről az édesanyának egyedül kellett gondoskodnia. 14 éves korában 2 testvére után Amerikába vándorolt. Testvéreinek köszönhetően József Amerikában iskolába és egyetemre járhatott. Annak ellenére, hogy a keserű muravidéki mindennapok miatt és sorsa kedvező alakulásának köszönhetően nem volt honvágya, mindig nagy szeretettel gondol a Muravidékre.
A hosszúfalusi származású Tompa József életútjának alakulására rányomta bélyegét azon tény, hogy 1 éves korában meghalt az édesapja és – a háború utáni amúgy is nincstelen években – a 4 gyerekről az édesanyának egyedül kellett gondoskodnia. 14 éves korában 2 testvére után Amerikába vándorolt. Testvéreinek köszönhetően József Amerikában iskolába és egyetemre járhatott. Annak ellenére, hogy a keserű muravidéki mindennapok miatt és sorsa kedvező alakulásának köszönhetően nem volt honvágya, mindig nagy szeretettel gondol a Muravidékre.
Az alsólakosi származású Kávai Anna, illetve leánykori nevén Basa Anna 12 éves volt, amikor családja a Vajdaságba költözött. A három testvér közül Annát viselte meg leginkább szeretett szülőfalujától és nagyanyjától való elszakadás, így amikor csak tehette otthonról, Magyarkanizsáról, hazalátogatott Alsólakosba. Beszélgetésünkben Kávai Anna elénk tárja életének néhány mozzanatát, szól a magyar nyelv, az írói tevékenység, a népdalok és a népi hímzések iránti szeretetéről és miegymásról.
Az alsólakosi származású Kávai Anna, illetve leánykori nevén Basa Anna 12 éves volt, amikor családja a Vajdaságba költözött. A három testvér közül Annát viselte meg leginkább szeretett szülőfalujától és nagyanyjától való elszakadás, így amikor csak tehette otthonról, Magyarkanizsáról, hazalátogatott Alsólakosba. Beszélgetésünkben Kávai Anna elénk tárja életének néhány mozzanatát, szól a magyar nyelv, az írói tevékenység, a népdalok és a népi hímzések iránti szeretetéről és miegymásról.
A hodosi származású Kepe, illetve Kócán Irénke 18 évesen indult el a nagyvilágba. Először Ausztriában dolgozott, majd 2 év után Németországban kötött ki. Az optimizmussal és jókedvvel teli Irénke immár több mint 4 évtizede Németország, Alsólakos és Hodos között ingázik.
A hodosi származású Kepe, illetve Kócán Irénke 18 évesen indult el a nagyvilágba. Először Ausztriában dolgozott, majd 2 év után Németországban kötött ki. Az optimizmussal és jókedvvel teli Irénke immár több mint 4 évtizede Németország, Alsólakos és Hodos között ingázik.
Az alsólakosi származású Jojin Erzsébet, illetve ahogy szülőfalujában ismerik, Leposa Bözsi, Bécset és a Muravidéket is egyaránt szereti, mindenhova szívesen tér vissza. Muravidéken az egykori, családjával kapcsolatos emlékek kelnek életre, Ausztriában pedig a mindennapokat éli meg gyermekei és unokái körüli sürgés-forgás közepette.
Az alsólakosi származású Jojin Erzsébet, illetve ahogy szülőfalujában ismerik, Leposa Bözsi, Bécset és a Muravidéket is egyaránt szereti, mindenhova szívesen tér vissza. Muravidéken az egykori, családjával kapcsolatos emlékek kelnek életre, Ausztriában pedig a mindennapokat éli meg gyermekei és unokái körüli sürgés-forgás közepette.
Vasari Marjeta, illetve Pandur Cunci, ahogy a vidékünkön ismerjük őt, a szomszédos Ausztriában rakott családi fészket. Beszélgetésünk során megosztja velünk az egykori Lendvával kapcsolatos emlékeit, vall családja iránti szeretetéről, életfilozófiájáról, a gyökerek fontosságáról.
Vasari Marjeta, illetve Pandur Cunci, ahogy a vidékünkön ismerjük őt, a szomszédos Ausztriában rakott családi fészket. Beszélgetésünk során megosztja velünk az egykori Lendvával kapcsolatos emlékeit, vall családja iránti szeretetéről, életfilozófiájáról, a gyökerek fontosságáról.
A 84 éves, jókedvvel, vidámsággal és a másokra is átragadó életörömmel „teli” Kósa Margit nem a bizonytalanba indult, amikor rászánta magát arra, hogy elhagyja szülőföldjét, hiszen „a világ másik végén” már várt rá valaki. Kósa Józseffel való levélváltásaiból ugyanis szerelem született, így elhagyta Hármasmalmot és Calgaryban telepedett le.
A 84 éves, jókedvvel, vidámsággal és a másokra is átragadó életörömmel „teli” Kósa Margit nem a bizonytalanba indult, amikor rászánta magát arra, hogy elhagyja szülőföldjét, hiszen „a világ másik végén” már várt rá valaki. Kósa Józseffel való levélváltásaiból ugyanis szerelem született, így elhagyta Hármasmalmot és Calgaryban telepedett le.
A hosszúfalusi születésű Simonka Mária, illetve leánykori nevén Tót Mariska, egészen fiatalon vőlegényével, a lakosi származású Simonka Ferivel együtt ragadott vándorbotot, hogy más tájakon, sőt más kontinensen rakjon családi fészket. A keményen dolgozó és jótékonykodásban aktív szerepet vállaló házaspár részére életük őszén az unokáik és a családjuk, a Torontóban élő földiekkel és az otthon maradt rokonokkal való kapcsolattartás jelenti a legnagyobb örömet.
A hosszúfalusi születésű Simonka Mária, illetve leánykori nevén Tót Mariska, egészen fiatalon vőlegényével, a lakosi származású Simonka Ferivel együtt ragadott vándorbotot, hogy más tájakon, sőt más kontinensen rakjon családi fészket. A keményen dolgozó és jótékonykodásban aktív szerepet vállaló házaspár részére életük őszén az unokáik és a családjuk, a Torontóban élő földiekkel és az otthon maradt rokonokkal való kapcsolattartás jelenti a legnagyobb örömet.
A kapcai származású Tót Ferenc 19 évesen indult el a nagyvilágba, maga mögött hagyva szülőfaluját, szüleit, testvérét. Honvágyán egy muravidéki lánnyal, a hosszúfalusi származású Tót Ilonával való házasságkötése enyhített, akivel 50 éve élnek boldog házasságban, pedig a frigy papíron egymástól több ezer kilométer távolságban köttetett. A két fiatal, törekvő muravidéki Ausztráliában sikeres életutat tett meg, ennek ellenére szívük csücskében mindig ott van a muravidéki táj, az otthoniak emléke. foto: Tót Ferenc
A kapcai származású Tót Ferenc 19 évesen indult el a nagyvilágba, maga mögött hagyva szülőfaluját, szüleit, testvérét. Honvágyán egy muravidéki lánnyal, a hosszúfalusi származású Tót Ilonával való házasságkötése enyhített, akivel 50 éve élnek boldog házasságban, pedig a frigy papíron egymástól több ezer kilométer távolságban köttetett. A két fiatal, törekvő muravidéki Ausztráliában sikeres életutat tett meg, ennek ellenére szívük csücskében mindig ott van a muravidéki táj, az otthoniak emléke. foto: Tót Ferenc
A kapcai származású Kopinja Ilona, illetve leánykori nevén Szabó Ilona, majdben 60 évvel ezelőtt fiatal házasként férjével és mindössze 7 hónapos kisfiával indult el a nagyvilágba. A törekvő, találékony és szorgalmas fiatalok a kezdetleges nehézségek után Ausztráliában megtalálták számításaikat.
A kapcai származású Kopinja Ilona, illetve leánykori nevén Szabó Ilona, majdben 60 évvel ezelőtt fiatal házasként férjével és mindössze 7 hónapos kisfiával indult el a nagyvilágba. A törekvő, találékony és szorgalmas fiatalok a kezdetleges nehézségek után Ausztráliában megtalálták számításaikat.
A 2015. évi első, Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorunknak az alsólakosi származású Vékás István, illetve Vékás Öcsi a vendége, aki testvéreivel együtt gyermekként került Svédországba, miután szülei ott vállaltak munkát. Öcsi ugyan hamar megszokta a svéd életmódot, azonban továbbra is kötődik a Muravidékhez.
A 2015. évi első, Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorunknak az alsólakosi származású Vékás István, illetve Vékás Öcsi a vendége, aki testvéreivel együtt gyermekként került Svédországba, miután szülei ott vállaltak munkát. Öcsi ugyan hamar megszokta a svéd életmódot, azonban továbbra is kötődik a Muravidékhez.
A pincei, illetve csentei származású Bernád István az inas iskola befejezése után rövidesen – mivel itthon megannyi sorstársához hasonlóan nem tudott munkát találni – vándorbotot ragadott, és Németországban lett vendégmunkássá. Az utóbbi években feleségével együtt igen gyakran látogat a Muravidékre, azonban már Németország a hazája. A barátai körében jó- és vicces kedvéről ismert Bernád Pisti a vele készített beszélgetés során feltárja előttünk életútjának egyes mozzanatait.
A pincei, illetve csentei származású Bernád István az inas iskola befejezése után rövidesen – mivel itthon megannyi sorstársához hasonlóan nem tudott munkát találni – vándorbotot ragadott, és Németországban lett vendégmunkássá. Az utóbbi években feleségével együtt igen gyakran látogat a Muravidékre, azonban már Németország a hazája. A barátai körében jó- és vicces kedvéről ismert Bernád Pisti a vele készített beszélgetés során feltárja előttünk életútjának egyes mozzanatait.
A hosszúfalusi származású Pellegrini Julianna, illetve leánykori nevén Tóth Juliska ugyan 26 évesen Kanadát tűzte ki úti céljául, azonban a kivándorlásra való várakozás időszakában Franciaországban megtalálta élte párját, és ott telepedett le, ott alapított családot. A Muravidék azonban továbbra is ott van a szíve csücskében.
A hosszúfalusi származású Pellegrini Julianna, illetve leánykori nevén Tóth Juliska ugyan 26 évesen Kanadát tűzte ki úti céljául, azonban a kivándorlásra való várakozás időszakában Franciaországban megtalálta élte párját, és ott telepedett le, ott alapított családot. A Muravidék azonban továbbra is ott van a szíve csücskében.
Az MMR szeptemberi, Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorának az alsólakosi származású Magyar, illetve leánykori nevén Krpan Natalija a vendége, akit a szakmai kihívások vezéreltek külföldre, mégpedig Svájcba. Vallomásai révén betekintést nyerhetünk életútjába, megtudhatjuk, melyik volt az a döntő pillanat, amely miatt végleg Svájcban maradt, és még sok mindenről szó lesz.
Az MMR szeptemberi, Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorának az alsólakosi származású Magyar, illetve leánykori nevén Krpan Natalija a vendége, akit a szakmai kihívások vezéreltek külföldre, mégpedig Svájcba. Vallomásai révén betekintést nyerhetünk életútjába, megtudhatjuk, melyik volt az a döntő pillanat, amely miatt végleg Svájcban maradt, és még sok mindenről szó lesz.
Az augusztusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorunkban a szentlászlói származású Balogh Mária a vendégünk, aki valójában csak egy karóra árát szerette volna megkeresni a szomszédos Ausztriában, a kiutazása azonban végleges volt számára. Annak ellenére, hogy a 70-es években komoly szándéka volt családjával hazatelepülni, a sors úgy hozta, hogy 3 hónap múlva visszatért Ausztriába. Az imádott szülők iránti szeretet és a honvágy arra késztették, hogy távolléte évei során legalább a nyarakat gyermekkora és ifjúkora falujában, Szentlászlón töltse.
Az augusztusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorunkban a szentlászlói származású Balogh Mária a vendégünk, aki valójában csak egy karóra árát szerette volna megkeresni a szomszédos Ausztriában, a kiutazása azonban végleges volt számára. Annak ellenére, hogy a 70-es években komoly szándéka volt családjával hazatelepülni, a sors úgy hozta, hogy 3 hónap múlva visszatért Ausztriába. Az imádott szülők iránti szeretet és a honvágy arra késztették, hogy távolléte évei során legalább a nyarakat gyermekkora és ifjúkora falujában, Szentlászlón töltse.
A júliusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorban a kapcai származású Juretics Ferenc a vendégünk, aki elmondása szerint egyike a 105 kapcai kivándorlónak a nagyvilágban. Honvágyát a gyakori hazalátogatásokkal oltja. Ezek során – ha pl. a zágrábi reptéren száll le - a Mura hídhoz érkezvén még napjainkban is meg-megáll és tekintetével átöleli az imádott szülőföldet, a kapcai családi házban pedig képzeletében még mindig ott látja szeretett szüleit. A sikeres üzletember a közösség számára is számos áldozatot hozott, a magyar nyelv és a nemzeti közössége iránti kötődése pedig ugyanolyan hévvel ég mint kivándorlásakor.
A júliusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorban a kapcai származású Juretics Ferenc a vendégünk, aki elmondása szerint egyike a 105 kapcai kivándorlónak a nagyvilágban. Honvágyát a gyakori hazalátogatásokkal oltja. Ezek során – ha pl. a zágrábi reptéren száll le - a Mura hídhoz érkezvén még napjainkban is meg-megáll és tekintetével átöleli az imádott szülőföldet, a kapcai családi házban pedig képzeletében még mindig ott látja szeretett szüleit. A sikeres üzletember a közösség számára is számos áldozatot hozott, a magyar nyelv és a nemzeti közössége iránti kötődése pedig ugyanolyan hévvel ég mint kivándorlásakor.
A júniusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsornak a kapcai származású Toplak Ferenc a vendége, aki előtt a rádióamatőrködés révén már ifjú korában kitárult a világ. Vallomásai révén betekintést nyerhetünk gazdag életútjába, sokrétű tevékenységébe és igen széles érdeklődési köreibe. Toplak Ferenc beszélgetésünk során tanúbizonyságot tesz szüntelen tanulás iránti vágyáról, a család iránti szeretetéről, önzetlenségéről.
A júniusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsornak a kapcai származású Toplak Ferenc a vendége, aki előtt a rádióamatőrködés révén már ifjú korában kitárult a világ. Vallomásai révén betekintést nyerhetünk gazdag életútjába, sokrétű tevékenységébe és igen széles érdeklődési köreibe. Toplak Ferenc beszélgetésünk során tanúbizonyságot tesz szüntelen tanulás iránti vágyáról, a család iránti szeretetéről, önzetlenségéről.
