Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
Avtor: Bažika Orban Éva
Johan Helmich Romanban, Friedrich Nietzscheben, Alexander Grecsanyinovban, Charles Ives-ben és Peter Warlockban nemcsak a zene volt az egyetlen a közös vonás, hanem az is, hogy mindannyian októberben születtek. Ha még a kevésbé emlegetett alkotók közé is tartoznak, ismeretlenségük ellenére is időtlen szépségű zenét hagytak hátra, emlékeztetve minket arra, hogy még a zenetörténet csendesebb zugaiban is találhatunk kincseket.
Johan Helmich Romanban, Friedrich Nietzscheben, Alexander Grecsanyinovban, Charles Ives-ben és Peter Warlockban nemcsak a zene volt az egyetlen a közös vonás, hanem az is, hogy mindannyian októberben születtek. Ha még a kevésbé emlegetett alkotók közé is tartoznak, ismeretlenségük ellenére is időtlen szépségű zenét hagytak hátra, emlékeztetve minket arra, hogy még a zenetörténet csendesebb zugaiban is találhatunk kincseket.
Claude-Michel Schönberg zeneszerző 1980-ban új jelentést adott Victor Hugo regényének, mégpedig musical formájában. A mai műsor során A nyomorultak című musical leghíresebb betétdalai segítségével betekintést kaphatunk a 19. századi Franciaország szenvedéseibe.
Claude-Michel Schönberg zeneszerző 1980-ban új jelentést adott Victor Hugo regényének, mégpedig musical formájában. A mai műsor során A nyomorultak című musical leghíresebb betétdalai segítségével betekintést kaphatunk a 19. századi Franciaország szenvedéseibe.
Bár Ponchielli és Moszkowski különböző zenei kultúrából érkezett, mégis mindkét zeneszerzőben közös a dallamteremtő tehetség és a képesség, hogy zenéjükkel élénk érzelmeket keltsenek a hallgatóban. Ugyanis olyan mesteri dallamok kerültek ki tolluk alól, amelyek mindmáig közkedveltek úgy a koncert termekben, mint azon kívül.
Bár Ponchielli és Moszkowski különböző zenei kultúrából érkezett, mégis mindkét zeneszerzőben közös a dallamteremtő tehetség és a képesség, hogy zenéjükkel élénk érzelmeket keltsenek a hallgatóban. Ugyanis olyan mesteri dallamok kerültek ki tolluk alól, amelyek mindmáig közkedveltek úgy a koncert termekben, mint azon kívül.
Számos olyan zeneszerző tevékenykedett az idők során, akiknek a neve sajnálatos módon, zseniális és időtlen műveik ellenére sem került a leghíresebb zenei alkotók listájára. A mai műsor során időtlen zenéjük felfedezésének útjára invitálom Önöket.
Számos olyan zeneszerző tevékenykedett az idők során, akiknek a neve sajnálatos módon, zseniális és időtlen műveik ellenére sem került a leghíresebb zenei alkotók listájára. A mai műsor során időtlen zenéjük felfedezésének útjára invitálom Önöket.
Míg a hosszú, napsütéses napok telis-tele vannak vibráló energiával, addig a meleg éjszakák békések és nyugodtak. A derűs ragyogó égbolt szinte bármikor hirtelen beborulhat, és rémisztő zivatar pusztító ereje hasíthat végig a tájon. Mindezen jelenséget fel fogjuk fedezni a komolyzene segítségével.
Míg a hosszú, napsütéses napok telis-tele vannak vibráló energiával, addig a meleg éjszakák békések és nyugodtak. A derűs ragyogó égbolt szinte bármikor hirtelen beborulhat, és rémisztő zivatar pusztító ereje hasíthat végig a tájon. Mindezen jelenséget fel fogjuk fedezni a komolyzene segítségével.
Vajon milyen kulcsszerepet játszott Miháil Glinka az orosz nemzeti zene identitásának kialakításában? Erre a kérdésre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak majd választ.
Vajon milyen kulcsszerepet játszott Miháil Glinka az orosz nemzeti zene identitásának kialakításában? Erre a kérdésre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak majd választ.
A zenei utazás során különböző régiókat, tájakat, városokat, országokat és kultúrákat founk megismerni különféle komolyzenei művek segítségével.
A zenei utazás során különböző régiókat, tájakat, városokat, országokat és kultúrákat founk megismerni különféle komolyzenei művek segítségével.
Miközben születésének 180. évfordulója alkalmából megemlékezünk Nyikolaj Rimszkij-Korszakov örökségéről, eszünkbe jut, hogy milyen mély hatást gyakorolt a zene világára. Kompozíciói, hangszerelései és tanításai révén átlépte a határokat, zenészek generációit inspirálta, és gazdagította a globális zenei kánont. Zenéje továbbra is világszerte visszhangot kelt a közönség körében, és tartós zsenialitásának és művészi víziójának bizonyítékául szolgál. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov öröksége továbbra is maradandó bizonyítéka annak, hogy a zene képes túllépni az időn és a helyeken, és nemzedékeken át megérinteni a hallgatók szívét és elméjét.
Miközben születésének 180. évfordulója alkalmából megemlékezünk Nyikolaj Rimszkij-Korszakov örökségéről, eszünkbe jut, hogy milyen mély hatást gyakorolt a zene világára. Kompozíciói, hangszerelései és tanításai révén átlépte a határokat, zenészek generációit inspirálta, és gazdagította a globális zenei kánont. Zenéje továbbra is világszerte visszhangot kelt a közönség körében, és tartós zsenialitásának és művészi víziójának bizonyítékául szolgál. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov öröksége továbbra is maradandó bizonyítéka annak, hogy a zene képes túllépni az időn és a helyeken, és nemzedékeken át megérinteni a hallgatók szívét és elméjét.
Richard Addinsell leginkább a múlt század közepén tevékenykedett. Legfőképpen filmzenét komponált. Dallamai, mint egy másik korszak suttogásai, arra emlékeztetnek minket, hogy a zene igazi ereje abban rejlik, hogy képes túllépni az időn, és úgy megérinteni a lelket, ahogyan a szavak gyakran nem képesek. A mai emlékműsorban róla és időtlen zenéjéről tudhatnak meg többet.
Richard Addinsell leginkább a múlt század közepén tevékenykedett. Legfőképpen filmzenét komponált. Dallamai, mint egy másik korszak suttogásai, arra emlékeztetnek minket, hogy a zene igazi ereje abban rejlik, hogy képes túllépni az időn, és úgy megérinteni a lelket, ahogyan a szavak gyakran nem képesek. A mai emlékműsorban róla és időtlen zenéjéről tudhatnak meg többet.
Richard Addinsell leginkább a múlt század közepén tevékenykedett. Legfőképpen filmzenét komponált. Dallamai, mint egy másik korszak suttogásai, arra emlékeztetnek minket, hogy a zene igazi ereje abban rejlik, hogy képes túllépni az időn, és úgy megérinteni a lelket, ahogyan a szavak gyakran nem képesek. A mai emlékműsorban róla és időtlen zenéjéről tudhatnak meg többet.
Richard Addinsell leginkább a múlt század közepén tevékenykedett. Legfőképpen filmzenét komponált. Dallamai, mint egy másik korszak suttogásai, arra emlékeztetnek minket, hogy a zene igazi ereje abban rejlik, hogy képes túllépni az időn, és úgy megérinteni a lelket, ahogyan a szavak gyakran nem képesek. A mai emlékműsorban róla és időtlen zenéjéről tudhatnak meg többet.
Mióta létezik a keringő? Kik szereztek keringőket? Vajon minden keringőre lehet táncolni? Ki volt a bécsi keringő királya? E kérdésekre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak válaszokat.
Mióta létezik a keringő? Kik szereztek keringőket? Vajon minden keringőre lehet táncolni? Ki volt a bécsi keringő királya? E kérdésekre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak válaszokat.
A mai műsorban újra felfedezzük Beethoven valahány leghíresebb zeneművét, mjad ugyanezen alkotások zseniális jazz-feldolgozásai is fel fognak csendülni. Tartsanak velünk!
A mai műsorban újra felfedezzük Beethoven valahány leghíresebb zeneművét, mjad ugyanezen alkotások zseniális jazz-feldolgozásai is fel fognak csendülni. Tartsanak velünk!
Alekszandr Porfirjevics Borogyin, a 19. század kiemelkedő alakja kitörölhetetlen nyomot hagyott mind a tudomány, mind a zene területén. Zeneszerzőként és kémikusként betöltött egyedülálló kettőssége jól mutatja az emberi elme rendkívüli képességét arra, hogy több tudományágban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
Alekszandr Porfirjevics Borogyin, a 19. század kiemelkedő alakja kitörölhetetlen nyomot hagyott mind a tudomány, mind a zene területén. Zeneszerzőként és kémikusként betöltött egyedülálló kettőssége jól mutatja az emberi elme rendkívüli képességét arra, hogy több tudományágban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
Ősz, az évnek az az időszaka, amikor a természet a színek és az átmenetek lélegzetelállító remekművévé alakul át. Ez az az évszak, amikor a levelek vibráló vásznakká változnak, és a vörös, a narancs és az arany gazdag árnyalataival festik meg a tájat. A levegő csípős és frissítő lesz, a világ pedig mintha kifújná magát, és felkészülne a tél csendes álmára. Ez az elmélkedés, a hála és a meghittség ideje, amikor összegyűlünk, és nyitott szívvel fogadjuk az évszakok változását. És vajon milyen zenével tudnák leginkább kifejezni mindezt az édes mélabút? Többek szerint azokkal a zeneművekkel, amelyeket csellóra szereztek. De tényleg így van ez? Nos, erről meggyőződhetnek komolyzenei műsorunk során, hiszen ma a zenetörténelem legszebb csellóművei fognak elhangzani.
Ősz, az évnek az az időszaka, amikor a természet a színek és az átmenetek lélegzetelállító remekművévé alakul át. Ez az az évszak, amikor a levelek vibráló vásznakká változnak, és a vörös, a narancs és az arany gazdag árnyalataival festik meg a tájat. A levegő csípős és frissítő lesz, a világ pedig mintha kifújná magát, és felkészülne a tél csendes álmára. Ez az elmélkedés, a hála és a meghittség ideje, amikor összegyűlünk, és nyitott szívvel fogadjuk az évszakok változását. És vajon milyen zenével tudnák leginkább kifejezni mindezt az édes mélabút? Többek szerint azokkal a zeneművekkel, amelyeket csellóra szereztek. De tényleg így van ez? Nos, erről meggyőződhetnek komolyzenei műsorunk során, hiszen ma a zenetörténelem legszebb csellóművei fognak elhangzani.
Lili Boulanger Párizsban született. Ő volt a zenetörténet első női zeneszerzője, aki megnyerte a Római Nagydíjat. Ennek ellenére szinte senki sem hallott róla, sőt csodás, harmóniadús műveit is nagyon ritkán adják elő. A mai műsorban bemutatjuk e tehetséges zeneszerző rövid életét és néhány magával ragadó zenei alkotását.
Lili Boulanger Párizsban született. Ő volt a zenetörténet első női zeneszerzője, aki megnyerte a Római Nagydíjat. Ennek ellenére szinte senki sem hallott róla, sőt csodás, harmóniadús műveit is nagyon ritkán adják elő. A mai műsorban bemutatjuk e tehetséges zeneszerző rövid életét és néhány magával ragadó zenei alkotását.
Richard Wagner korának híres zeneszerzője volt. A német zene hírnökének tartották. Gondolkodásmódja és politikai nézetei miatt viszont sokan bírálták. Hogy valójában ki is volt Richard Wagner, erről tudhatnak meg többet a mai adásban.
Richard Wagner korának híres zeneszerzője volt. A német zene hírnökének tartották. Gondolkodásmódja és politikai nézetei miatt viszont sokan bírálták. Hogy valójában ki is volt Richard Wagner, erről tudhatnak meg többet a mai adásban.
Felix Blumenfeld orosz zongoraművész és zeneszerző 1863. április 19-én, azaz 160 éve született. Manapság már nagyon kevesen ismerik és játsszák műveit, pedig alkotásai kiérdemelnék a maradandó örökség jelzőt.
Felix Blumenfeld orosz zongoraművész és zeneszerző 1863. április 19-én, azaz 160 éve született. Manapság már nagyon kevesen ismerik és játsszák műveit, pedig alkotásai kiérdemelnék a maradandó örökség jelzőt.
Szergej Rahmanyinovval kapcsolatosan rengeteg anekdota keletkezett. Születésének évfordulója alkalmából hallhatnak is néhányat róla, majd ezen és csodás zenéje által megtudhatnak róla egy és mást.
Szergej Rahmanyinovval kapcsolatosan rengeteg anekdota keletkezett. Születésének évfordulója alkalmából hallhatnak is néhányat róla, majd ezen és csodás zenéje által megtudhatnak róla egy és mást.
Boccherini Minuetjét már mindenki hallotta valahol, hiszen az E-dúr vonóskvintettjének eme tételét gyakran felhasználják reklámok és filmek alap- ill. háttérzenéjének. Viszont nagyon kevesen tudják, hogy valójában ki is e híres mű szerzője. Születésének évfordulója alkalmából többet megtudhatnak a mai komolyzenei adásban.
Boccherini Minuetjét már mindenki hallotta valahol, hiszen az E-dúr vonóskvintettjének eme tételét gyakran felhasználják reklámok és filmek alap- ill. háttérzenéjének. Viszont nagyon kevesen tudják, hogy valójában ki is e híres mű szerzője. Születésének évfordulója alkalmából többet megtudhatnak a mai komolyzenei adásban.
A mai komolyzenei műsorban egy Szilveszter esti válogatással készültünk az Önök számára. B.Ú.É.K.!
A mai komolyzenei műsorban egy Szilveszter esti válogatással készültünk az Önök számára. B.Ú.É.K.!
Emlékeznek arra a jellegzetes dallamra, amit szinte mindenhol lehetett hallani? Hiszen bármikor megszólalt egy Nokia mobiltelefon, akkor hallhattuk azt a jellegzetes dallamot. Ez a dallam valójában egy komolyzenei mű részlete, melynek szerzője Francisco Tarrega, aki 170 éve pillantotta meg a napvilágot.
Emlékeznek arra a jellegzetes dallamra, amit szinte mindenhol lehetett hallani? Hiszen bármikor megszólalt egy Nokia mobiltelefon, akkor hallhattuk azt a jellegzetes dallamot. Ez a dallam valójában egy komolyzenei mű részlete, melynek szerzője Francisco Tarrega, aki 170 éve pillantotta meg a napvilágot.
Ralph Vaughan Williams számunkra kevésbé ismert, a Brit – szigeten viszont a legnagyobb művészek közé sorolják. Többek közt ő szerezte II. Erzsébet királynő koronázási zenéjét. Róla és művészetéről pedig a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Ralph Vaughan Williams számunkra kevésbé ismert, a Brit – szigeten viszont a legnagyobb művészek közé sorolják. Többek közt ő szerezte II. Erzsébet királynő koronázási zenéjét. Róla és művészetéről pedig a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Sir Charles Villiers Stanfordról szinte semmit sem tud az utókor. A 20. században teljesen megfeledkeztek róla. A mai műsor során viszont újra felfedezzük az angol zene reneszánszának kezdeményezőjét.
Sir Charles Villiers Stanfordról szinte semmit sem tud az utókor. A 20. században teljesen megfeledkeztek róla. A mai műsor során viszont újra felfedezzük az angol zene reneszánszának kezdeményezőjét.
Egy zenész elméjében szüntelenül szól a zene. Tehát egy zenész sohasem pihen, még nyaranta sem. Így valahány csodás komolyzenei mű éppen az év legmelegebb időszakában keletkezett. Ezek közül hallhatnak néhányat a mai komolyzenei műsorban.
Egy zenész elméjében szüntelenül szól a zene. Tehát egy zenész sohasem pihen, még nyaranta sem. Így valahány csodás komolyzenei mű éppen az év legmelegebb időszakában keletkezett. Ezek közül hallhatnak néhányat a mai komolyzenei műsorban.
Tudták, hogy a zenetörténet egyik legnagyobb zongoristájának és a romantikus zongoraminiatűrök mesterének, Chopinnek is volt példaképe?
Tudták, hogy a zenetörténet egyik legnagyobb zongoristájának és a romantikus zongoraminiatűrök mesterének, Chopinnek is volt példaképe?
Mi a közös a barokk zene egyik képviselője és a 20. század orosz zenéjének óriása között? Erről többet megtudhatnak a mai adásban.
Mi a közös a barokk zene egyik képviselője és a 20. század orosz zenéjének óriása között? Erről többet megtudhatnak a mai adásban.
Vangelis, a zenetörténet leghíresebb görög zeneszerzője 79 éves korában hunyt el egy franciaországi kórházban. A mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
Vangelis, a zenetörténet leghíresebb görög zeneszerzője 79 éves korában hunyt el egy franciaországi kórházban. A mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
A 21. században nagyon kevesen hallottak Germaine Tailleferre-ről, pedig a 20. század elején őt tartották az egyik legkiválóbb és legtermékenyebb női zeneszerzőnek. Ki is volt valójában Germaine Tailleferre? Róla és zenéjéről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei adásban.
A 21. században nagyon kevesen hallottak Germaine Tailleferre-ről, pedig a 20. század elején őt tartották az egyik legkiválóbb és legtermékenyebb női zeneszerzőnek. Ki is volt valójában Germaine Tailleferre? Róla és zenéjéről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei adásban.
230 éve, 1792. február 29-én született Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnagyobb mestere. Pályafutása csúcsán állt, amikor 38 évesen, 38 sikeresen bemutatott operával a háta mögött teljesen felhagyott a komponálással. Ezután óriási vagyonából pazar körülmények között élt.
230 éve, 1792. február 29-én született Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnagyobb mestere. Pályafutása csúcsán állt, amikor 38 évesen, 38 sikeresen bemutatott operával a háta mögött teljesen felhagyott a komponálással. Ezután óriási vagyonából pazar körülmények között élt.
Liszt Ferenc szerint Schubert volt a „valaha élt legköltőibb zenész”. A „költőiségét” több mint 600 romantikus dalában, és megannyi hangszeres művében fejezte ki rövid élete során. Bohém életmódja miatt állandó anyagi bizonytalanságban élt. Viszont a „Schubertiádákon” szerzett barátai minduntalan támogatták őt. Rövid élete során kevés elismerést kapott. Majd csak a 31 éves korában bekövetkezett halála után kezdték igazán megbecsülni zenei hagyatékát.
Liszt Ferenc szerint Schubert volt a „valaha élt legköltőibb zenész”. A „költőiségét” több mint 600 romantikus dalában, és megannyi hangszeres művében fejezte ki rövid élete során. Bohém életmódja miatt állandó anyagi bizonytalanságban élt. Viszont a „Schubertiádákon” szerzett barátai minduntalan támogatták őt. Rövid élete során kevés elismerést kapott. Majd csak a 31 éves korában bekövetkezett halála után kezdték igazán megbecsülni zenei hagyatékát.
Decemberben szinte minden balettszínházban megtekinthető P. I. Csajkovszkij Diótörő című balettje.
Decemberben szinte minden balettszínházban megtekinthető P. I. Csajkovszkij Diótörő című balettje.
Vincent D’Indyt sajnálatos módon nem sorolják a leghíresebb zeneszerzők közé. Sajnos manapság nagyon kevesen hallottak róla és elkápráztató, harmóniadús zenéjéről. Ezért a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
Vincent D’Indyt sajnálatos módon nem sorolják a leghíresebb zeneszerzők közé. Sajnos manapság nagyon kevesen hallottak róla és elkápráztató, harmóniadús zenéjéről. Ezért a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
Chopin emlékére ötévente megrendezik a világ egyik leghíresebb zongoraversenyét, a Nemzetközi Chopin-versenyt, amelyen kizárólag Chopin műveket adnak elő a világ legjobb fiatal zongoraművészei. De Lengyelországban nemcsak egy zenei zseni pillantotta meg a napvilágot. A lengyel zeneszerzők által rengeteg gyönyörű zene született. Ezek közül hallhatnak némi ízelítőt a mai komolyzenei adásban.
Chopin emlékére ötévente megrendezik a világ egyik leghíresebb zongoraversenyét, a Nemzetközi Chopin-versenyt, amelyen kizárólag Chopin műveket adnak elő a világ legjobb fiatal zongoraművészei. De Lengyelországban nemcsak egy zenei zseni pillantotta meg a napvilágot. A lengyel zeneszerzők által rengeteg gyönyörű zene született. Ezek közül hallhatnak némi ízelítőt a mai komolyzenei adásban.
Engelbert Humperdinck, a német késő romantika egyik képviselője volt. A nagyközönség sajnos csupán egy alkotását ismeri, mégpedig a Jancsi és Juliska meseoperáját. A mai adásban méltón fogunk megemlékezni e zseniális zeneszerzőről és csodás műveiről.
Engelbert Humperdinck, a német késő romantika egyik képviselője volt. A nagyközönség sajnos csupán egy alkotását ismeri, mégpedig a Jancsi és Juliska meseoperáját. A mai adásban méltón fogunk megemlékezni e zseniális zeneszerzőről és csodás műveiről.
A mai komolyzenei műsorban a nagyközönség körében kevésbé ismert zeneszerzők művei fognak felcsendülni. Azért nem ismeri őket a Világ, mert egy olyan kis országból származnak, amelyről az Európai Unión kívül sajnos még nagyon sokan nem hallottak. A mai adásban valahány szlovén zeneszerzőről és alkotásaikról tudhatnak meg többet.
A mai komolyzenei műsorban a nagyközönség körében kevésbé ismert zeneszerzők művei fognak felcsendülni. Azért nem ismeri őket a Világ, mert egy olyan kis országból származnak, amelyről az Európai Unión kívül sajnos még nagyon sokan nem hallottak. A mai adásban valahány szlovén zeneszerzőről és alkotásaikról tudhatnak meg többet.
A tavasz az újjászületés jelképe. Vajon a zeneszerzők is így vélekedtek erről az évszakról? Hogyan is lehet zenével „ábrázolni” a tavaszt? Ezekre a kérdésekre csakis egyféleképpen kapunk választ, mégpedig úgy, hogy meghallgatunk néhány tavaszt „ábrázoló” komolyzenei művet.
A tavasz az újjászületés jelképe. Vajon a zeneszerzők is így vélekedtek erről az évszakról? Hogyan is lehet zenével „ábrázolni” a tavaszt? Ezekre a kérdésekre csakis egyféleképpen kapunk választ, mégpedig úgy, hogy meghallgatunk néhány tavaszt „ábrázoló” komolyzenei művet.
Nem véletlenül nevezték Lehár Ferencet magyar operettkirálynak. A zenetörténelem a bécsi operett műfajának egyik megújítójaként, egyúttal a XX. század legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistájaként tartja őt számon. Műveit a világ legjelentősebb zenei színpadain napjainkban is nagy sikerrel játsszák.
Nem véletlenül nevezték Lehár Ferencet magyar operettkirálynak. A zenetörténelem a bécsi operett műfajának egyik megújítójaként, egyúttal a XX. század legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistájaként tartja őt számon. Műveit a világ legjelentősebb zenei színpadain napjainkban is nagy sikerrel játsszák.
140 éve született a múlt század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutatója, zongoraművésze és zenepedagógusa, Bartók Béla. Hazaszeretete, magyarságérzete még az Egyesült Államokba is elkísérte őt, hiszen halálának napjáig nem múlt el egy nap sem, hogy ne gyötrődött volna honvágya miatt. A mai adásban róla fogunk megemlékezni.
140 éve született a múlt század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutatója, zongoraművésze és zenepedagógusa, Bartók Béla. Hazaszeretete, magyarságérzete még az Egyesült Államokba is elkísérte őt, hiszen halálának napjáig nem múlt el egy nap sem, hogy ne gyötrődött volna honvágya miatt. A mai adásban róla fogunk megemlékezni.
A tangó nemzetközileg elterjedt társastánc és zenei stílus. Van jellegzetes rimtusa és hangzása. Az évtizedeken keresztül alakuló tánczene bekerült a versenytáncok közé is, majd néhány zeneszerző által szinte önálló zenei útra kélt. A tangó „modernebb“ változatát Astor Piazzollanak köszönhetjük, aki azon ritka zeneszerzők közé tartozott, akik hídat építettek a komoly- és a könnyűzene rajongói között.
A tangó nemzetközileg elterjedt társastánc és zenei stílus. Van jellegzetes rimtusa és hangzása. Az évtizedeken keresztül alakuló tánczene bekerült a versenytáncok közé is, majd néhány zeneszerző által szinte önálló zenei útra kélt. A tangó „modernebb“ változatát Astor Piazzollanak köszönhetjük, aki azon ritka zeneszerzők közé tartozott, akik hídat építettek a komoly- és a könnyűzene rajongói között.
Január 27-én múlt 120 éve, hogy a zenetörténelem egyik legnagyobb operaszerzője örök búcsút vett e földi élettől. Giuseppe Verdiről, az olasz romantikus operák atyjáról a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Január 27-én múlt 120 éve, hogy a zenetörténelem egyik legnagyobb operaszerzője örök búcsút vett e földi élettől. Giuseppe Verdiről, az olasz romantikus operák atyjáról a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Hamarosan beköszönt a tél. Ez az évszak gyakran hóval, faggyal jár. Némelyek számára ezek a természeti jelenségek kellemetlenséget okoznak, míg másoknak, főleg a gyermekeknek örömet jelentenek. Ezúttal az MMR komolyzenei adásában megtudhatják, hogy a tél milyen hatással volt a zeneszerzőkre, és ezáltal milyen zeneművek kerültek ki tolluk alól.
Hamarosan beköszönt a tél. Ez az évszak gyakran hóval, faggyal jár. Némelyek számára ezek a természeti jelenségek kellemetlenséget okoznak, míg másoknak, főleg a gyermekeknek örömet jelentenek. Ezúttal az MMR komolyzenei adásában megtudhatják, hogy a tél milyen hatással volt a zeneszerzőkre, és ezáltal milyen zeneművek kerültek ki tolluk alól.
335 éve három fontos zeneszerző született, aki zenei újításokkal teljesen megváltoztatta a zenei ízlést, felfogást. Mindhármuk alkotásai kihatottak a zenetörténet legnagyobb alakjaira, és mindmáig a világ legfontosabb művei közé sorolandók. E három barokk kori géniusz közé tartozott Domenico Scarlatti is. A mai komolyzenei műsor róla és leghíresebb alkotásairól, a szonátáiról szól.
335 éve három fontos zeneszerző született, aki zenei újításokkal teljesen megváltoztatta a zenei ízlést, felfogást. Mindhármuk alkotásai kihatottak a zenetörténet legnagyobb alakjaira, és mindmáig a világ legfontosabb művei közé sorolandók. E három barokk kori géniusz közé tartozott Domenico Scarlatti is. A mai komolyzenei műsor róla és leghíresebb alkotásairól, a szonátáiról szól.
Pontosan 100 év telt el azóta, hogy Max Bruch, a német romantika egyik legnagyobb zeneszerzője búcsút vett e földi élettől. Már életében nyilvánvalóvá vált, ami mára a realitás: a komponista Bruchot a nagyközönség szinte csak az 1. hegedűversenyéről ismeri. Ezért a mai műsorban az életútja mellett legnagyobb művei is felcsendülnek.
Pontosan 100 év telt el azóta, hogy Max Bruch, a német romantika egyik legnagyobb zeneszerzője búcsút vett e földi élettől. Már életében nyilvánvalóvá vált, ami mára a realitás: a komponista Bruchot a nagyközönség szinte csak az 1. hegedűversenyéről ismeri. Ezért a mai műsorban az életútja mellett legnagyobb művei is felcsendülnek.
A természeti jelenségek gyakran megbolygatják a zeneszerzők fantáziáját. Így a zenetörténelem során keletkezett is néhány olyan zenei alkotás, amely magát a vihart »ábrázolják«. A mai komolyzenei adásban ezen művek bemutatására kerül sor.
A természeti jelenségek gyakran megbolygatják a zeneszerzők fantáziáját. Így a zenetörténelem során keletkezett is néhány olyan zenei alkotás, amely magát a vihart »ábrázolják«. A mai komolyzenei adásban ezen művek bemutatására kerül sor.
Johann Sebastian Bach halálának 270. évfordulója alkalmából készült műsorban a zeneszerző zenei felfogásáról tudhatnak meg többet.
Johann Sebastian Bach halálának 270. évfordulója alkalmából készült műsorban a zeneszerző zenei felfogásáról tudhatnak meg többet.
Július 7-én fognak Világ szerte megemlékezni arról a zeneszerzőről, kinek monumentális szimfóniái mindmáig felcsendülnek a hangversenytermekben, sőt filmek kísérőzenéjeként is gyakran felhasználják. Ő pedig nem más, mint Gustav Mahler. Születésének 160-ik jubileumának alkalmából a mai komolyzenei műsorban bemutatásra kerül az 5. szimfóniája.
Július 7-én fognak Világ szerte megemlékezni arról a zeneszerzőről, kinek monumentális szimfóniái mindmáig felcsendülnek a hangversenytermekben, sőt filmek kísérőzenéjeként is gyakran felhasználják. Ő pedig nem más, mint Gustav Mahler. Születésének 160-ik jubileumának alkalmából a mai komolyzenei műsorban bemutatásra kerül az 5. szimfóniája.
Mi köze volt Niccolo Paganininek az ördöghöz? Semmi. De akkor miért ragadt rá ez a jelző? Erre és egyéb kérdésre kaphatnak választ a mai komolyzenei műsorban.
Mi köze volt Niccolo Paganininek az ördöghöz? Semmi. De akkor miért ragadt rá ez a jelző? Erre és egyéb kérdésre kaphatnak választ a mai komolyzenei műsorban.
A mai komolyzenei műsorban ismét egy évfordulós zeneszerzőről lesz szó, mégpedig az orosz romantikus zene legnagyaobb alakjáról, P. I. Csajkovszkijről.
A mai komolyzenei műsorban ismét egy évfordulós zeneszerzőről lesz szó, mégpedig az orosz romantikus zene legnagyaobb alakjáról, P. I. Csajkovszkijről.
Ebben a bizonytalan időszakban mindenkinek jól esik egy kis kedvesség, figyelmesség, egy jó telefonbeszélgetés, de néha csupán egy jó zeneszám is megmelengetheti szívünket. Ha erre vágynak, akkor csak hunják le szemüket, és hallgassák meg a mai komolyzenei műsort.
Ebben a bizonytalan időszakban mindenkinek jól esik egy kis kedvesség, figyelmesség, egy jó telefonbeszélgetés, de néha csupán egy jó zeneszám is megmelengetheti szívünket. Ha erre vágynak, akkor csak hunják le szemüket, és hallgassák meg a mai komolyzenei műsort.
Frédéric Chopin 210 éve született Lengyelországban. Csodálatos műveit világszerte ismerik. A mai adásban megtudhatnak róla néhány ismert és kevésbé köztudott érdekességet.
Frédéric Chopin 210 éve született Lengyelországban. Csodálatos műveit világszerte ismerik. A mai adásban megtudhatnak róla néhány ismert és kevésbé köztudott érdekességet.