Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Előző adásunk folytatása következik, amelyben Kiss Noémi íróval, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docensével beszélgettünk. Ezúttal először a gyermekkönyveiről szól, amelyek közül A lámpaoltó pöttyös néni 2018-ban az év könyve címet érdemelte ki a saját műfajában.
Előző adásunk folytatása következik, amelyben Kiss Noémi íróval, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docensével beszélgettünk. Ezúttal először a gyermekkönyveiről szól, amelyek közül A lámpaoltó pöttyös néni 2018-ban az év könyve címet érdemelte ki a saját műfajában.
A magyar irodalom már megélte az emancipációt – mondja Kiss Noémi író, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, aki május végén a maribori Magyar Tanszék meghívására érkezett Szlovéniába. Irodalmi pályafutása a kétezres évek elején indult, és vívta ki a helyét nőként a kortárs irodalmi közegben. Mai adásunkban erről a megtett útról beszélgetünk a Sovány angyalok, a Rongyos ékszerdoboz, az Ikeranya, a Balaton, a Karácsony a Dunán és más könyvek szerzőjével.
A magyar irodalom már megélte az emancipációt – mondja Kiss Noémi író, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, aki május végén a maribori Magyar Tanszék meghívására érkezett Szlovéniába. Irodalmi pályafutása a kétezres évek elején indult, és vívta ki a helyét nőként a kortárs irodalmi közegben. Mai adásunkban erről a megtett útról beszélgetünk a Sovány angyalok, a Rongyos ékszerdoboz, az Ikeranya, a Balaton, a Karácsony a Dunán és más könyvek szerzőjével.
Alapításának 200. évfordulóját ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia. E jeles jubileum alkalmából pénteki kulturális műsorunkat Magyarország legmagasabb szintű tudományos testületének és a Muravidéki Magyar Tudományos Társaságnak szenteljük.
Alapításának 200. évfordulóját ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia. E jeles jubileum alkalmából pénteki kulturális műsorunkat Magyarország legmagasabb szintű tudományos testületének és a Muravidéki Magyar Tudományos Társaságnak szenteljük.
Megjelent a Hétköznapi hősök című sorozat legújabb kötete. A füzetben, amely már a hetedik a sorban, ezúttal Dragosics Mária, Ábraham Sándor, Cár József és Šimonič Ferenc életének mozzanatairól olvashatunk.
Megjelent a Hétköznapi hősök című sorozat legújabb kötete. A füzetben, amely már a hetedik a sorban, ezúttal Dragosics Mária, Ábraham Sándor, Cár József és Šimonič Ferenc életének mozzanatairól olvashatunk.
A könyv lényege marad a gondolkodásnak, bizakodik Háy János József Attila-díjas magyar író, költő, festő és illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója, akinek két könyve, a Völgyhíd és A bogyósgyümölcskertész fia volt a kijelölt irodalmi mű az idei Petőfi Sándor tanulmányi versenyen. Ennek díjkiosztóján találkoztunk az íróval.
A könyv lényege marad a gondolkodásnak, bizakodik Háy János József Attila-díjas magyar író, költő, festő és illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója, akinek két könyve, a Völgyhíd és A bogyósgyümölcskertész fia volt a kijelölt irodalmi mű az idei Petőfi Sándor tanulmányi versenyen. Ennek díjkiosztóján találkoztunk az íróval.
A szlovén bérletes program a lendvai színházba a ljubljanai Mestno Gledališče társulatával elhozta Herik Ibsen: Nóra, eredetileg Babaház című színdarabját. Erről Ajda Smrekar színésznővetl beszélgettünk. Adásunk másik felében dr. Renata Mejakra, dr. Göncz László emlékezik.
A szlovén bérletes program a lendvai színházba a ljubljanai Mestno Gledališče társulatával elhozta Herik Ibsen: Nóra, eredetileg Babaház című színdarabját. Erről Ajda Smrekar színésznővetl beszélgettünk. Adásunk másik felében dr. Renata Mejakra, dr. Göncz László emlékezik.
A hétvége központi eseménye a múzeumok nemzetközi napja volt, s ennek apropóján nyitották meg Lendván a Képzőművészet nagyjai sorozat újabb nagy kiállítását: Történetek a Szentírásból Salvador Dalí és Otto Dix grafikáin. Az eseményt részünkről Horvat Dávid követte.
A hétvége központi eseménye a múzeumok nemzetközi napja volt, s ennek apropóján nyitották meg Lendván a Képzőművészet nagyjai sorozat újabb nagy kiállítását: Történetek a Szentírásból Salvador Dalí és Otto Dix grafikáin. Az eseményt részünkről Horvat Dávid követte.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész rendkívül sokoldalú ember, aki rengeteg különböző alkotómunkával foglalkozik. Most fényképezőgépet ragadott, hogy megmutassa azt, amit eddig még sosem láttunk: a harang nyelvének nyomát. Szívverés a magasban című tárlata a Bánffy Központban látható. Pénteki Horizontunkban Berecz Andrással beszélgetünk.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész rendkívül sokoldalú ember, aki rengeteg különböző alkotómunkával foglalkozik. Most fényképezőgépet ragadott, hogy megmutassa azt, amit eddig még sosem láttunk: a harang nyelvének nyomát. Szívverés a magasban című tárlata a Bánffy Központban látható. Pénteki Horizontunkban Berecz Andrással beszélgetünk.
Noha óvodásoknak jött énekelni a Muravidékre Szalóki Ági, Szőke Kristinának sikerült megragadnia a lehetőséget, hogy a műsorunk számára is elbeszélgessen a magyar népdaléneklés kiválóságával. Mai adásunkban ez kerül előtérbe.
Noha óvodásoknak jött énekelni a Muravidékre Szalóki Ági, Szőke Kristinának sikerült megragadnia a lehetőséget, hogy a műsorunk számára is elbeszélgessen a magyar népdaléneklés kiválóságával. Mai adásunkban ez kerül előtérbe.
Az örökségvédelem érzékeny kérdései is felmerültek a beszélgetés során, amikor március végén megnyílt a Muravidéki Múzeumban az Élet a földből (Življanje iz zemlje) című kiállítás, amely a muravidéki autópálya nyomvonalán feltárt, elsősorban őskori régészeti anyagot mutatja be. A témáról dr. Branko Kermannal, a kiállítást szervező múzeum igazgatójával, dr. Bojan Djurić régészprofesszorral és Samo Sankovič régésszel beszélgettünk.
Az örökségvédelem érzékeny kérdései is felmerültek a beszélgetés során, amikor március végén megnyílt a Muravidéki Múzeumban az Élet a földből (Življanje iz zemlje) című kiállítás, amely a muravidéki autópálya nyomvonalán feltárt, elsősorban őskori régészeti anyagot mutatja be. A témáról dr. Branko Kermannal, a kiállítást szervező múzeum igazgatójával, dr. Bojan Djurić régészprofesszorral és Samo Sankovič régésszel beszélgettünk.
A lendvai zsinagógában a múlt hét végén nyitották meg az 1944-ben elhurcolt zsidók, valamint a második világháború 80 évvel ezelőtti lezárása emlékére a Terezíni művészek rajzai és festményei a Moreshet gyűjteményből és a Theresienstadt: A Mintha város című két kiállítást, amelyekről Boris Hajdinjak, a Maribori Zsinagóga és Zsidó Kulturális Örökségközpont igazgatója, az utóbbi anyagának szerzője mondott többet.
A lendvai zsinagógában a múlt hét végén nyitották meg az 1944-ben elhurcolt zsidók, valamint a második világháború 80 évvel ezelőtti lezárása emlékére a Terezíni művészek rajzai és festményei a Moreshet gyűjteményből és a Theresienstadt: A Mintha város című két kiállítást, amelyekről Boris Hajdinjak, a Maribori Zsinagóga és Zsidó Kulturális Örökségközpont igazgatója, az utóbbi anyagának szerzője mondott többet.
Április 23-át 1995 óta ünnepeljük az UNESCO rendelete alapján, amely William Shakespeare és Miguel de Cervantes 1616-os halálának dátumához kapcsolódik, a könyvek és a szerzői jogok napjaként, az olvasás népszerűsítése, a könyvkiadás serkentése és a szerzői jogok érdekében
Április 23-át 1995 óta ünnepeljük az UNESCO rendelete alapján, amely William Shakespeare és Miguel de Cervantes 1616-os halálának dátumához kapcsolódik, a könyvek és a szerzői jogok napjaként, az olvasás népszerűsítése, a könyvkiadás serkentése és a szerzői jogok érdekében
A lendvai Bánffy Központban április elején nyitották meg rövid időre a Nyomatok Barcsay Jenő anatómiai rajzaiból című kiállítást, amelyik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből érkezett a Muravidékre, a dr. Tomka Miklós emlékére rendezett VII. Határon túli tudományos konferencia kísérő rendezvényeként….
A lendvai Bánffy Központban április elején nyitották meg rövid időre a Nyomatok Barcsay Jenő anatómiai rajzaiból című kiállítást, amelyik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből érkezett a Muravidékre, a dr. Tomka Miklós emlékére rendezett VII. Határon túli tudományos konferencia kísérő rendezvényeként….
Van egy közös pont a szavakban és az agyagban. Mindkettőt formálni lehet. A szavakat versbe, az agyagot kerámiába. Mai Horizontunkban két olyan személyt ismerhetnek meg, akiknek lételeme a formálás. Böröndi Lajos költő a szavakkal, Papp József keramikus-szobrászművész pedig az agyaggal teszi ezt.
Van egy közös pont a szavakban és az agyagban. Mindkettőt formálni lehet. A szavakat versbe, az agyagot kerámiába. Mai Horizontunkban két olyan személyt ismerhetnek meg, akiknek lételeme a formálás. Böröndi Lajos költő a szavakkal, Papp József keramikus-szobrászművész pedig az agyaggal teszi ezt.
A dobronaki DiáXínpad nemrég a dobronaki kultúrotthonban mutatta be legújabb előadását. A békéhez erő kell cím is sejteti, hogy a világban zajló események szolgáltak alapjául az előadásnak, és amelyek a fiatal színészgárdát is ösztönözték arra, hogy foglalkozzanak a háború és a béke kérdésével. Adásunkban a fiatal színészekkel és a rendezővel, Štampah Mihaval készült beszélgetést hallhatják.
A dobronaki DiáXínpad nemrég a dobronaki kultúrotthonban mutatta be legújabb előadását. A békéhez erő kell cím is sejteti, hogy a világban zajló események szolgáltak alapjául az előadásnak, és amelyek a fiatal színészgárdát is ösztönözték arra, hogy foglalkozzanak a háború és a béke kérdésével. Adásunkban a fiatal színészekkel és a rendezővel, Štampah Mihaval készült beszélgetést hallhatják.
Április 11-én ünnepeltük a magyar költészet napját. E jeles irodalmi emléknap alkalmából a Ljubljanai Liszt Intézet jóvoltából 3 magyar fiatal kortárs költő látogatott el a Muravidékre, hogy megossza gondolatait a kétnyelvű iskolák tanulóival. Keddi Horizontunk vendégei Katona Ágota, Borsik Miklós és Toroczkay András tollforgatók.
Április 11-én ünnepeltük a magyar költészet napját. E jeles irodalmi emléknap alkalmából a Ljubljanai Liszt Intézet jóvoltából 3 magyar fiatal kortárs költő látogatott el a Muravidékre, hogy megossza gondolatait a kétnyelvű iskolák tanulóival. Keddi Horizontunk vendégei Katona Ágota, Borsik Miklós és Toroczkay András tollforgatók.
120 évvel ezelőtt született József Attila, akinek öröksége mai adásunkban három fiatal költő művészetében reflektálódik. Ők Szabados Attila és Élő Csenge Enikő, akik a napokban a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete meghívására a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ vendégei voltak, és akikkel pályatársuk Kiss Dávid beszélgetett. Az estet követően kértük őket mikrofonhoz, beszéljenek „közös dolgaikról”.
120 évvel ezelőtt született József Attila, akinek öröksége mai adásunkban három fiatal költő művészetében reflektálódik. Ők Szabados Attila és Élő Csenge Enikő, akik a napokban a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete meghívására a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ vendégei voltak, és akikkel pályatársuk Kiss Dávid beszélgetett. Az estet követően kértük őket mikrofonhoz, beszéljenek „közös dolgaikról”.
Gál Anasztázia rendező már számos filmet készített a muravidéki magyarságot érintő témákról. Legújabb dokumentumfilmjében ezúttal arra kereste a választ, hogy igazából kik is vagyunk mi, muravidéki magyarok?
Gál Anasztázia rendező már számos filmet készített a muravidéki magyarságot érintő témákról. Legújabb dokumentumfilmjében ezúttal arra kereste a választ, hogy igazából kik is vagyunk mi, muravidéki magyarok?
Műsorunkban szó lesz az idei Pannonia Reflections nemzetközi fotókiállításról, valamint Alina Gerebic zongorakoncertje kapcsán a fiatal feltörekvő zenészek útjáról Danica Baša mentorral beszélgetünk.
Műsorunkban szó lesz az idei Pannonia Reflections nemzetközi fotókiállításról, valamint Alina Gerebic zongorakoncertje kapcsán a fiatal feltörekvő zenészek útjáról Danica Baša mentorral beszélgetünk.
Most következő összeállításunk beszélgetések részleteinek a mozaikja, amelyben a Híd-, a József Attila-, a Füst Milán-, a Kossuth-, a Vilenica-díjas, hogy csak néhány kitüntetést említsünk, író, költő, műfordító, esszéíró, műfajteremtő Tolnai Ottóra emlékezünk.
Most következő összeállításunk beszélgetések részleteinek a mozaikja, amelyben a Híd-, a József Attila-, a Füst Milán-, a Kossuth-, a Vilenica-díjas, hogy csak néhány kitüntetést említsünk, író, költő, műfordító, esszéíró, műfajteremtő Tolnai Ottóra emlékezünk.
A Med Rabo in Muro (Rába és Mura között) könyvsorozat legújabb számában ezúttal Jelka Pšajd néprajzkutató írásai olvashatók Težko je bilo, a smo zdržali – Žmetno je bilau, depa smo zdržali (Nehéz volt, de kitartottunk) címmel.
A Med Rabo in Muro (Rába és Mura között) könyvsorozat legújabb számában ezúttal Jelka Pšajd néprajzkutató írásai olvashatók Težko je bilo, a smo zdržali – Žmetno je bilau, depa smo zdržali (Nehéz volt, de kitartottunk) címmel.
Amennyiben a napokban a lendvai színházban jártak, akkor minden bizonnyal látták az aulában a Lélekút című kiállítást, amelynek szerzője Bischofné Hesinger Katalin.
Amennyiben a napokban a lendvai színházban jártak, akkor minden bizonnyal látták az aulában a Lélekút című kiállítást, amelynek szerzője Bischofné Hesinger Katalin.
A napokban adtunk hírt arról, hogy Ljubljanában a Szlovén Nemzeti Múzeumban szerveztek beszélgetést, valamint a „Magyar Nemzeti Múzeum legdrágább kincsei” című plakátkiállítást nyitották meg a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ közvetítésével.
A napokban adtunk hírt arról, hogy Ljubljanában a Szlovén Nemzeti Múzeumban szerveztek beszélgetést, valamint a „Magyar Nemzeti Múzeum legdrágább kincsei” című plakátkiállítást nyitották meg a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ közvetítésével.
Adásunkban ma a felvidéki Révisz Vidám Színpad jóvoltából, a 120 évvel ezelőtt született Rejtő Jenőre emlékezünk, aki a ponyvaregényt, a filléres kiadványokat sajátos groteszk stílusával, humorával, történeteinek fordulataival a műfaj fölé emelte.
Adásunkban ma a felvidéki Révisz Vidám Színpad jóvoltából, a 120 évvel ezelőtt született Rejtő Jenőre emlékezünk, aki a ponyvaregényt, a filléres kiadványokat sajátos groteszk stílusával, humorával, történeteinek fordulataival a műfaj fölé emelte.
Nincs derű egy kis keserűség nélkül, és nincs olyan szomorúság amelyikben ne találhatnánk meg egy kis humort. Tudja ezt jól a dobronaki Cár József is, aki már több színdarabot írt meg műkedvelő társulatok számára. Ezúttal a Mindent itt hagyunk című darabját mutatták be.
Nincs derű egy kis keserűség nélkül, és nincs olyan szomorúság amelyikben ne találhatnánk meg egy kis humort. Tudja ezt jól a dobronaki Cár József is, aki már több színdarabot írt meg műkedvelő társulatok számára. Ezúttal a Mindent itt hagyunk című darabját mutatták be.
„Aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle.” – mondja Henrik Ibsen: A vadkacsa című drámájában, amit újragondolva Rusznyák Gábor rendezésében a Miskolci Színház társulata hozott el a ljubljanai Szlovén Nemzeti Színházba.
„Aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle.” – mondja Henrik Ibsen: A vadkacsa című drámájában, amit újragondolva Rusznyák Gábor rendezésében a Miskolci Színház társulata hozott el a ljubljanai Szlovén Nemzeti Színházba.
A napokban a ljubljanai Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ felújított képtárrészlegének avatóján jártunk és a múlt hét végén meghallgattuk a Kontrabant búcsúkoncertjét, és elbeszélgettünk Szomi Bélával, annak alapítójával és énekesével terveiről.
A napokban a ljubljanai Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ felújított képtárrészlegének avatóján jártunk és a múlt hét végén meghallgattuk a Kontrabant búcsúkoncertjét, és elbeszélgettünk Szomi Bélával, annak alapítójával és énekesével terveiről.
Zolcer János író és televíziós producer nemrég a Bánffy Központban mutatta be Gorbacsov és Csernobil titkai – Ami a hírekből kimaradt című könyvét. A szerző személyes jóbarátja volt a Szovjetunió utolsó vezetőjének, a könyv alapját a közös beszélgetések és élmények adták. Keddi kulturális műsorunkban Zolcer János és Gorbacsov titkai.
Zolcer János író és televíziós producer nemrég a Bánffy Központban mutatta be Gorbacsov és Csernobil titkai – Ami a hírekből kimaradt című könyvét. A szerző személyes jóbarátja volt a Szovjetunió utolsó vezetőjének, a könyv alapját a közös beszélgetések és élmények adták. Keddi kulturális műsorunkban Zolcer János és Gorbacsov titkai.
Mai adásunkban a képzőművészet és a sport közötti összefüggést boncolgatjuk, egy, a lendvai vár pincehelyiségében megnyílt kiállítás nyomán, amelyik éppen fiatalos témája miatt vonzotta a hétvégi megnyitóra a látogatók tömegét.
Mai adásunkban a képzőművészet és a sport közötti összefüggést boncolgatjuk, egy, a lendvai vár pincehelyiségében megnyílt kiállítás nyomán, amelyik éppen fiatalos témája miatt vonzotta a hétvégi megnyitóra a látogatók tömegét.
Néhány nappal ezelőtt jegyeztük az anyanyelv nemzetközi napját, amely a Muravidéken élő magyar nemzetiség számára is megannyi, mondhatnánk, vitális fontosságú kérdést rejteget magában. Dr. Elizabeta Bernjak, a téma alapos ismerője következik, aki a nyelvtanulás korai szakaszától egészen az oktatásban mutatkozó gyakorlati kérdésekig elemzi az eredményes nyelvtanulás feltételeit.
Néhány nappal ezelőtt jegyeztük az anyanyelv nemzetközi napját, amely a Muravidéken élő magyar nemzetiség számára is megannyi, mondhatnánk, vitális fontosságú kérdést rejteget magában. Dr. Elizabeta Bernjak, a téma alapos ismerője következik, aki a nyelvtanulás korai szakaszától egészen az oktatásban mutatkozó gyakorlati kérdésekig elemzi az eredményes nyelvtanulás feltételeit.
Az UNESCO határozata alapján február 21-e az anyanyelv nemzetközi napja. A fenntartható társadalom egyik alappillérét képezi a nyelvi sokszínűség. A célkitűzés mögött a különböző kultúrák és nyelvek békés együttélése áll.
Az UNESCO határozata alapján február 21-e az anyanyelv nemzetközi napja. A fenntartható társadalom egyik alappillérét képezi a nyelvi sokszínűség. A célkitűzés mögött a különböző kultúrák és nyelvek békés együttélése áll.
Az idők során kézzelfoghatóvá váló egészség címmel nyílt nemrég kiállítás a lendvai színház-és hangversenyterem előcsarnokában. A gyógynövényeket és a hozzájuk kapcsolódó tárgyi örökséget bemutató tárlat Vajdič Rozalija gyógynövényszakértő és Franc Koren régiséggyűjtő közös munkája.
Az idők során kézzelfoghatóvá váló egészség címmel nyílt nemrég kiállítás a lendvai színház-és hangversenyterem előcsarnokában. A gyógynövényeket és a hozzájuk kapcsolódó tárgyi örökséget bemutató tárlat Vajdič Rozalija gyógynövényszakértő és Franc Koren régiséggyűjtő közös munkája.
Egy kiállításról és egy színdarabról szólunk mai adásunkban. A tárlat Sabina Šinko sokoldalú képzőművészé, a színdarab pedig a Veres 1 Színház által érkezett Az Egérfogó címmel.
Egy kiállításról és egy színdarabról szólunk mai adásunkban. A tárlat Sabina Šinko sokoldalú képzőművészé, a színdarab pedig a Veres 1 Színház által érkezett Az Egérfogó címmel.
A szlovén kultúra napja alkalmából Lendva Községben kiosztották a kultúra terén elért eredményekért járó elismeréseket. Dobronak Községben pedig Dušan Radić amatőr színjátszó monokomédiájával tisztelegtek France Prešeren emléke előtt.
A szlovén kultúra napja alkalmából Lendva Községben kiosztották a kultúra terén elért eredményekért járó elismeréseket. Dobronak Községben pedig Dušan Radić amatőr színjátszó monokomédiájával tisztelegtek France Prešeren emléke előtt.
Műsorunkban dr. Thuróczy Zoltánt, a ljubljanai Liszt Intézet új igazgatóját mutatjuk be, aki ősztől végzi a megbízatást. Majd műsorunk záró részében Európa Kulturális Fővárosára irányítjuk a figyelmüket, hiszen a Prešeren-nap alkalmából, miután ma este a fővárosban kiosztják a legmagasabb állami kitüntetéseket a kultúra terén, holnap, azaz szombaton egésznapos programmal, de igazából a 16 órakor kezdődő központi rendezvénnyel Nova Gorica és Gorizia ünnepélyesen indítja a címmel járó egyéves eseménysorozatát.
Műsorunkban dr. Thuróczy Zoltánt, a ljubljanai Liszt Intézet új igazgatóját mutatjuk be, aki ősztől végzi a megbízatást. Majd műsorunk záró részében Európa Kulturális Fővárosára irányítjuk a figyelmüket, hiszen a Prešeren-nap alkalmából, miután ma este a fővárosban kiosztják a legmagasabb állami kitüntetéseket a kultúra terén, holnap, azaz szombaton egésznapos programmal, de igazából a 16 órakor kezdődő központi rendezvénnyel Nova Gorica és Gorizia ünnepélyesen indítja a címmel járó egyéves eseménysorozatát.
Különös nap lesz idén február 8-a a szlovén kultúra számára, hiszen ezen a dátumon, szombaton ünnepélyesen átveszi a szlovén Nova Gorica és az olasz Gorizia az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelynek programjai december 31-ével zárulnak….
Különös nap lesz idén február 8-a a szlovén kultúra számára, hiszen ezen a dátumon, szombaton ünnepélyesen átveszi a szlovén Nova Gorica és az olasz Gorizia az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelynek programjai december 31-ével zárulnak….
Ezúttal egy portré következik, Egerváriné Mandácskó Eszterről, aki tavaly a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként érkezett a Muravidékre. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség foglalkoztatja Esztert, rendezvény- és közösségszervezésben, magyar nyelv, ének és néptánc oktatásban. A most következő beszélgetésben azonban több mindent megtudhatnak azokról a tapasztalatokról is, amelyek a Horvátországban élő magyarsághoz fűzik beszélgetőtársunkat.
Ezúttal egy portré következik, Egerváriné Mandácskó Eszterről, aki tavaly a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként érkezett a Muravidékre. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség foglalkoztatja Esztert, rendezvény- és közösségszervezésben, magyar nyelv, ének és néptánc oktatásban. A most következő beszélgetésben azonban több mindent megtudhatnak azokról a tapasztalatokról is, amelyek a Horvátországban élő magyarsághoz fűzik beszélgetőtársunkat.
Emlékeznek azokra a színes, ötletes mintákkal megfestett esernyőkre, amelyeket a LindArt ifjúsági művésztelepen résztvevő fiatalok díszítettek tavaly, az akkor 120 éves Lendvai Ernyőgyár alapításának emlékére? Ez a témája a Lendvai Galéria-Múzeum által kiadott folyóirat, a Lyndvamuseum 23. számának is, amit egy kiállítás kíséretében az I. Sz. Lendvai KÁI-ban mutattak be a múlt héten. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológussal, a kötet egyik szerzőjével Kálmán Goran beszélgetett a kiadvány tartalmáról, a folytatásban pedig a jubiláló Muravidéki Múzeumról és az örökségvédelemről lesz szó.
Emlékeznek azokra a színes, ötletes mintákkal megfestett esernyőkre, amelyeket a LindArt ifjúsági művésztelepen résztvevő fiatalok díszítettek tavaly, az akkor 120 éves Lendvai Ernyőgyár alapításának emlékére? Ez a témája a Lendvai Galéria-Múzeum által kiadott folyóirat, a Lyndvamuseum 23. számának is, amit egy kiállítás kíséretében az I. Sz. Lendvai KÁI-ban mutattak be a múlt héten. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológussal, a kötet egyik szerzőjével Kálmán Goran beszélgetett a kiadvány tartalmáról, a folytatásban pedig a jubiláló Muravidéki Múzeumról és az örökségvédelemről lesz szó.
30 évvel ezelőtt született meg a gondolata annak, hogy a Lendvai Nemzetközi Művésztelep mellett gondolkodni kellene az utánpótlásról, ezért indították el 1995-ben a Lendvai Nemzetközi Ifjúsági Művésztelepet. A résztvevők között volt Dubravko Baumgartner is, aki ma a Lendvai Galéria-Múzeum igazgatója. Vele, egyik mentorukkal és néhány akkori résztvevővel beszélgetünk pályájuk alakulásáról, élettapasztalataikról, amelyek legalább olyan változatosak, mint a tárlaton látható képzőművészeti anyag.
30 évvel ezelőtt született meg a gondolata annak, hogy a Lendvai Nemzetközi Művésztelep mellett gondolkodni kellene az utánpótlásról, ezért indították el 1995-ben a Lendvai Nemzetközi Ifjúsági Művésztelepet. A résztvevők között volt Dubravko Baumgartner is, aki ma a Lendvai Galéria-Múzeum igazgatója. Vele, egyik mentorukkal és néhány akkori résztvevővel beszélgetünk pályájuk alakulásáról, élettapasztalataikról, amelyek legalább olyan változatosak, mint a tárlaton látható képzőművészeti anyag.
A magyar kultúra napját, ami január 22-én, két nap múlva lesz, a muravidéki magyarság a hét végén ünnepelte meg a Zala György kulturális díjak kiosztásával Lendván, a színház- és hangversenyteremben. Életműdíjat Sečko Zsuzsanna kapott, aki a Muraszombatban élő magyar nemzetiség megmaradásáért fejtett ki hatalmas energiát. Rendkívüli díjjal tüntették ki az I. Sz. Lendvai KÁI Cséphadarók nevű hagyományőrző csoportját, valamint Kovács Álmos műkedvelő színjátszót. Zala György kulturális díjat Kovács Irén hímző és tojáskarcoló vehetett át, akinek a Bánffy Központban nyitották meg első önálló kiállítását. Mai adásunkban ő kerül a középpontba.
A magyar kultúra napját, ami január 22-én, két nap múlva lesz, a muravidéki magyarság a hét végén ünnepelte meg a Zala György kulturális díjak kiosztásával Lendván, a színház- és hangversenyteremben. Életműdíjat Sečko Zsuzsanna kapott, aki a Muraszombatban élő magyar nemzetiség megmaradásáért fejtett ki hatalmas energiát. Rendkívüli díjjal tüntették ki az I. Sz. Lendvai KÁI Cséphadarók nevű hagyományőrző csoportját, valamint Kovács Álmos műkedvelő színjátszót. Zala György kulturális díjat Kovács Irén hímző és tojáskarcoló vehetett át, akinek a Bánffy Központban nyitották meg első önálló kiállítását. Mai adásunkban ő kerül a középpontba.
Kávéval átitatott monumentális képek fogadják a Muraszombati Galéria látogatóit egészen március közepéig, hiszen Mirsad Begić a Bosznia és Hercegovinában született alkotó, aki a Ljubljanai Akadémiát követően Londonban képezte magát, művészetének egy kevésbé ismert oldalát mutatja be rajzai által. Mai adásunkban erről a szakma felől is érdeklődéssel kísért tárlatról hallhatnak, majd könnyedebb hangnemben zárjuk adásunkat, hiszen Mikó István szól A makrancos hölgy című zenés vígjátékról, amit a héten Lendván láthatott a közönség.
Kávéval átitatott monumentális képek fogadják a Muraszombati Galéria látogatóit egészen március közepéig, hiszen Mirsad Begić a Bosznia és Hercegovinában született alkotó, aki a Ljubljanai Akadémiát követően Londonban képezte magát, művészetének egy kevésbé ismert oldalát mutatja be rajzai által. Mai adásunkban erről a szakma felől is érdeklődéssel kísért tárlatról hallhatnak, majd könnyedebb hangnemben zárjuk adásunkat, hiszen Mikó István szól A makrancos hölgy című zenés vígjátékról, amit a héten Lendván láthatott a közönség.
Két ünnep között készült a mai adásunk: egyfelől a Szúnyogh Sándor emléknap benyomásai alatt élünk még, amikor a muravidéki magyar költőre emlékezünk a róla elnevezett fogalmazási verseny díjkiosztójával, másfelől pedig már a magyar kultúra napjára készülődünk….
Két ünnep között készült a mai adásunk: egyfelől a Szúnyogh Sándor emléknap benyomásai alatt élünk még, amikor a muravidéki magyar költőre emlékezünk a róla elnevezett fogalmazási verseny díjkiosztójával, másfelől pedig már a magyar kultúra napjára készülődünk….
1942. március 3-án alsólakosi parasztcsaládban született Szúnyogh Sándor, aki a muraszombati középiskola után Szombathelyen a Tanítóképző Főiskolára iratkozott, majd annak elvégzését követően a hatvanas években Domonkosfán kezdett tanítani. Ezzel hamarosan felhagyott egy lendvai fordítói állásért, onnan került a Népújsághoz, majd újságírói tapasztalatait kamatoztatva a Hidak szerkesztője, majd a Nemzetiségi Rádió és TV Műsorok programigazgatója lett. 1998. január 9-én váratlanul hunyt el, torzóban hagyva életművét, de megteremtve az önazonos muravidéki magyar irodalmat. Mai adásunkban Bence Lajos költő emlékezik a kedves barátra, pálya- és sorstársra.
1942. március 3-án alsólakosi parasztcsaládban született Szúnyogh Sándor, aki a muraszombati középiskola után Szombathelyen a Tanítóképző Főiskolára iratkozott, majd annak elvégzését követően a hatvanas években Domonkosfán kezdett tanítani. Ezzel hamarosan felhagyott egy lendvai fordítói állásért, onnan került a Népújsághoz, majd újságírói tapasztalatait kamatoztatva a Hidak szerkesztője, majd a Nemzetiségi Rádió és TV Műsorok programigazgatója lett. 1998. január 9-én váratlanul hunyt el, torzóban hagyva életművét, de megteremtve az önazonos muravidéki magyar irodalmat. Mai adásunkban Bence Lajos költő emlékezik a kedves barátra, pálya- és sorstársra.
A 2025-ös év első kulturális műsorában arról a kiadványról hallhatnak többet, amely az első nyomtatott magyar könyv 450 éves jubileumához kapcsolódik. A 2023. augusztus 23-án megszervezett nemzetközi tanácskozás anyagát dr. Zágorec-Csuka Judit, a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatója szerkesztésében már a hivatalos könyvbemutató előtt kézbe veheti az olvasó. Szerkezetéről és tudományos értékéről beszélgetünk a mai adásban, majd ezt követően a 100 évvel ezelőtt Lendván született Duša Počkaj színművész fia emlékezik édesanyjára az ősszel szülővárosában felavatott szobra mellett.
A 2025-ös év első kulturális műsorában arról a kiadványról hallhatnak többet, amely az első nyomtatott magyar könyv 450 éves jubileumához kapcsolódik. A 2023. augusztus 23-án megszervezett nemzetközi tanácskozás anyagát dr. Zágorec-Csuka Judit, a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatója szerkesztésében már a hivatalos könyvbemutató előtt kézbe veheti az olvasó. Szerkezetéről és tudományos értékéről beszélgetünk a mai adásban, majd ezt követően a 100 évvel ezelőtt Lendván született Duša Počkaj színművész fia emlékezik édesanyjára az ősszel szülővárosában felavatott szobra mellett.
Ezúttal még egyszer visszatekintünk, és a tavalyi év második felének kulturális eseményet foglaljuk össze a teljesség igénye nélkül. Az összeállítás, egy kis közösség kulturális életének változatosságát igazolja.
Ezúttal még egyszer visszatekintünk, és a tavalyi év második felének kulturális eseményet foglaljuk össze a teljesség igénye nélkül. Az összeállítás, egy kis közösség kulturális életének változatosságát igazolja.
Mai adásunkban leltározunk. Átfutunk azokon az eseményeken, amelyek a kultúra terén kiemelkedtek a többi közül, és amelyek a leginkább alakították, formálták kulturális önazonosságunkat. Mert ahogyan a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet fennállásának harminc éves jubileumán Vida Törnar Judit, az intézet tanácsának elnöke mondta, a muravidéki magyar kultúrát ma már brandként említik.
Mai adásunkban leltározunk. Átfutunk azokon az eseményeken, amelyek a kultúra terén kiemelkedtek a többi közül, és amelyek a leginkább alakították, formálták kulturális önazonosságunkat. Mert ahogyan a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet fennállásának harminc éves jubileumán Vida Törnar Judit, az intézet tanácsának elnöke mondta, a muravidéki magyar kultúrát ma már brandként említik.
Mai műsorunkban egy olyan íróról hallhatnak, aki mesteri módon szövi történetbe az élet valós eseményeit. Elbeszéléseinek alapját élettapasztalatai adják, hiszen munkája során rengeteg emberrel és élethelyzettel találkozott. Mint mondja, az élet a legjobb író. A következő percekben ismerjék meg Vanda Šega írónőt és Polovica dvojine című regényét.
Mai műsorunkban egy olyan íróról hallhatnak, aki mesteri módon szövi történetbe az élet valós eseményeit. Elbeszéléseinek alapját élettapasztalatai adják, hiszen munkája során rengeteg emberrel és élethelyzettel találkozott. Mint mondja, az élet a legjobb író. A következő percekben ismerjék meg Vanda Šega írónőt és Polovica dvojine című regényét.
Amióta Agnieszka Osiecka megírta az Ő meg Ő című darabot, a párkapcsolattal foglalkozó irodalom, olvasmányosabb, vagy szakszerűbb változatban, a könyvkiadás egyik virágzó ágazatává vált. A lengyel írónő azonban a közhelyeket megkerülve próbálta őszintén kibontani a témát, de ahhoz, hogy igazából megszólítson bennünket, kellettek hozzá Mess Attila rendező ötletei és bátorsága, hogy a válóperekig vezető kínos út mögé oda varázsolja az élet együtt megtett időszakának vidámabb pillanatait is.
Amióta Agnieszka Osiecka megírta az Ő meg Ő című darabot, a párkapcsolattal foglalkozó irodalom, olvasmányosabb, vagy szakszerűbb változatban, a könyvkiadás egyik virágzó ágazatává vált. A lengyel írónő azonban a közhelyeket megkerülve próbálta őszintén kibontani a témát, de ahhoz, hogy igazából megszólítson bennünket, kellettek hozzá Mess Attila rendező ötletei és bátorsága, hogy a válóperekig vezető kínos út mögé oda varázsolja az élet együtt megtett időszakának vidámabb pillanatait is.
Megjelent a Harmatfogók című antológia legújabb száma. A Lendvai Kultúregyesületek Községi Szövetsége égisze alatt működő irodalmi kör éves kiadványa 26, zömében műkedvelő szerző írását tartalmazza. Az érdeklődők négy nyelven olvashatnak verseket és prózai szövegeket muravidéki és Muravidékhez köthető alkotók tollából.
Megjelent a Harmatfogók című antológia legújabb száma. A Lendvai Kultúregyesületek Községi Szövetsége égisze alatt működő irodalmi kör éves kiadványa 26, zömében műkedvelő szerző írását tartalmazza. Az érdeklődők négy nyelven olvashatnak verseket és prózai szövegeket muravidéki és Muravidékhez köthető alkotók tollából.