Iskanje oddaja
Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Az alsólendvai zsidó közösség a második világháborúban megszűnt létezni. Az utókor csak keveset tudhat azokról a családokról, amelyek zömében a 19. sz. második felében költöztek ide, hogy kiaknázva a város lehetőségeit, bevonják azt az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe. Süč Dejan családfakutatótól tudhatunk meg többet arról, kik voltak ők, honnan jöttek, és merre széledtek szét utódaik a világban. (A borítóképen Eppinger Sámuel és felesége Ilona (szül. Fürst) családjukkal és másokkal a Lendvahegyen. A kép tulajdonosa Hranilovič Viktor).
Avtor: Horváth Ágnes
Sorozatunk utolsó fejezetében a Fürszt család eredetét és történetét járjuk be. A lendvai és muraszombati kötődés mellett, a családfát tanulmányozva, azt állapíthatjuk meg, hogy a szerteágazó rokoni kapcsolatok behálózták a régiót.
Sorozatunk utolsó fejezetében a Fürszt család eredetét és történetét járjuk be. A lendvai és muraszombati kötődés mellett, a családfát tanulmányozva, azt állapíthatjuk meg, hogy a szerteágazó rokoni kapcsolatok behálózták a régiót.
A fennmaradt dokumentumokat olvasva, úgy tűnik, mintha a Brünner család esetében felvonulnának mindazok a nevek, amelyekkel az elmúlt hónapokban találkozhattunk az alsólendvai zsidóság családfáinak feltárása során. Természetesen ez sem véletlen és túlságosan általánosított megállapítás…
A fennmaradt dokumentumokat olvasva, úgy tűnik, mintha a Brünner család esetében felvonulnának mindazok a nevek, amelyekkel az elmúlt hónapokban találkozhattunk az alsólendvai zsidóság családfáinak feltárása során. Természetesen ez sem véletlen és túlságosan általánosított megállapítás…
A család, amelyről mai műsorunkban szó lesz, még él Lendva lakóinak emlékében. Emlékeznek Blau Lajosra és feleségére, Klárára, akik a városi park szomszédságában laktak, és gyakran pihentek meg séta közben egy padon.
A család, amelyről mai műsorunkban szó lesz, még él Lendva lakóinak emlékében. Emlékeznek Blau Lajosra és feleségére, Klárára, akik a városi park szomszédságában laktak, és gyakran pihentek meg séta közben egy padon.
A mai műsorban az 1874-es évbe kanyarodunk vissza Göntérházára, amikor is egy nádfedeles házba Adolf Büchler költözött.
A mai műsorban az 1874-es évbe kanyarodunk vissza Göntérházára, amikor is egy nádfedeles házba Adolf Büchler költözött.
Sorozatunk 8. fejezetében az Arnstein családról hallhatnak, amelynek utódai között ott találhatjuk a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorát, Eörsi Gyula személyében, valamint Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas költőt is.
Sorozatunk 8. fejezetében az Arnstein családról hallhatnak, amelynek utódai között ott találhatjuk a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorát, Eörsi Gyula személyében, valamint Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas költőt is.
Az alsólendvai zsidó közösség a második világháborúban megszűnt létezni. Az utókor csak keveset tudhat azokról a családokról, amelyek zömében a 19. sz. második felében költöztek ide, hogy kiaknázva a város lehetőségeit, bevonják azt az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe. Süč Dejan családfakutatótól tudhatunk meg többet arról, kik voltak ők, honnan jöttek, és merre széledtek szét utódaik a világban. (A borítóképen Eppinger Sámuel és felesége Ilona (szül. Fürst) családjukkal és másokkal a Lendvahegyen. A kép tulajdonosa Hranilovič Viktor).
Az alsólendvai zsidó közösség a második világháborúban megszűnt létezni. Az utókor csak keveset tudhat azokról a családokról, amelyek zömében a 19. sz. második felében költöztek ide, hogy kiaknázva a város lehetőségeit, bevonják azt az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe. Süč Dejan családfakutatótól tudhatunk meg többet arról, kik voltak ők, honnan jöttek, és merre széledtek szét utódaik a világban. (A borítóképen Eppinger Sámuel és felesége Ilona (szül. Fürst) családjukkal és másokkal a Lendvahegyen. A kép tulajdonosa Hranilovič Viktor).
A Turnauer család tagjai mesterek és iparosok voltak. Műsorunk középpontjában Turnauer Sándor áll, aki kékfestőként dolgozott.
A Turnauer család tagjai mesterek és iparosok voltak. Műsorunk középpontjában Turnauer Sándor áll, aki kékfestőként dolgozott.
Moser Sámuel körzeti orovosként dolgozott feleségével, Strausz Marival Alsólendván. „Vértisztító” gyógyszert is szabadalmaztatott …
Moser Sámuel körzeti orovosként dolgozott feleségével, Strausz Marival Alsólendván. „Vértisztító” gyógyszert is szabadalmaztatott …
A Pollak család neve Alsólendva gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó volt. Egyebek között a labdarúgó egyesület megalapítását is támogatták…
A Pollak család neve Alsólendva gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó volt. Egyebek között a labdarúgó egyesület megalapítását is támogatták…
Báder Herman »cipész« volt, férfi- és női cipő raktárral rendelkezett. Bőrüzletében szíjjártó kellékeket árusított. Hova vezethetők vissza a család gyökerei?Süč Dejan történésszel Botka Ágnes beszélget.
Báder Herman »cipész« volt, férfi- és női cipő raktárral rendelkezett. Bőrüzletében szíjjártó kellékeket árusított. Hova vezethetők vissza a család gyökerei?Süč Dejan történésszel Botka Ágnes beszélget.
Sorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy a zsidó családnevek a származási helyre vezethetők vissza. Minden bizonnyal az Eppinger család esetében is így lehetett. Süč Dejan történésszel Botka Ágnes beszélget.
Sorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy a zsidó családnevek a származási helyre vezethetők vissza. Minden bizonnyal az Eppinger család esetében is így lehetett. Süč Dejan történésszel Botka Ágnes beszélget.
Az 1867-es zsidó egyenjogúsításról szóló törvény, amit Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztett be, a képviselőház minden vita nélkül, a főrendház pedig 4 ellenszavazattal fogadott el. Ez a magyarországi zsidóság társadalmi felemelkedésének lehetőségét nyitotta meg. Ebben a korban virágzik fel a lendvai zsidóság is. Köztük a Balkányi család.
Az 1867-es zsidó egyenjogúsításról szóló törvény, amit Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztett be, a képviselőház minden vita nélkül, a főrendház pedig 4 ellenszavazattal fogadott el. Ez a magyarországi zsidóság társadalmi felemelkedésének lehetőségét nyitotta meg. Ebben a korban virágzik fel a lendvai zsidóság is. Köztük a Balkányi család.