Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Avtor: Fehér Ilona
November második felében Budapesten ülésezett az összmagyarság legfontosabb egyeztető fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet. A 25 éves MÁÉRT ezúttal a XXII. plenáris ülését tartotta meg. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélték meg a nemzetpolitikai tematikus programokat, köztük az idei együttműködés éve programot, és kijelentették, hogy a nemzet küldetéséből eredően készen állnak a rájuk eső feladatok teljesítésére. Egyetértettek abban, hogy megkerülhetetlen az ifjú nemzedék nemzeti önazonosságának erősítése, így a nemzetpolitikában 2025 a jövő nemzedék éve lesz. Az ülés hozzászólói kiálltak a nemzet egysége és a kisközösségi programok, a táborok, a Határtalanul! tanulmányi programok folytatása mellett, mert azt szeretnék, hogy a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé váljanak. Nemzetiségi műsorunkban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összegzéséből szemezgetünk, aki kijelentette, hogy a MÁÉRT-en teljes nemzeti egység volt. Mindenki támogatja ennek megtartását és erősítését. A nemzetpolitika tematikus programjainak sikerességét a Muravidéken eredményesen lezárult és folytatódó projektekkel igazoljuk, mint a Muravidéki Gazdaságfejlesztési Program december 2-án megjelent felhívása és a lendvai Szent Katalin templom felújításának befejezése, ami részben Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
November második felében Budapesten ülésezett az összmagyarság legfontosabb egyeztető fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet. A 25 éves MÁÉRT ezúttal a XXII. plenáris ülését tartotta meg. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélték meg a nemzetpolitikai tematikus programokat, köztük az idei együttműködés éve programot, és kijelentették, hogy a nemzet küldetéséből eredően készen állnak a rájuk eső feladatok teljesítésére. Egyetértettek abban, hogy megkerülhetetlen az ifjú nemzedék nemzeti önazonosságának erősítése, így a nemzetpolitikában 2025 a jövő nemzedék éve lesz. Az ülés hozzászólói kiálltak a nemzet egysége és a kisközösségi programok, a táborok, a Határtalanul! tanulmányi programok folytatása mellett, mert azt szeretnék, hogy a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé váljanak. Nemzetiségi műsorunkban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összegzéséből szemezgetünk, aki kijelentette, hogy a MÁÉRT-en teljes nemzeti egység volt. Mindenki támogatja ennek megtartását és erősítését. A nemzetpolitika tematikus programjainak sikerességét a Muravidéken eredményesen lezárult és folytatódó projektekkel igazoljuk, mint a Muravidéki Gazdaságfejlesztési Program december 2-án megjelent felhívása és a lendvai Szent Katalin templom felújításának befejezése, ami részben Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
A Magyar Állandó Értekezlet XXII. plenáris ülését tartotta meg Budapesten, ahol a résztvevők sikeresnek értékelték a nemzetpolitikai programokat, beleértve a 2024 az együttműködés éve programot. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta a nemzetközi politikai térben elért eredményeket, amelyek a határon túli magyar közösségeket is erősítik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg az ülést, melynek keretében zárónyilatkozatot fogadtak el, amit minden jelenlevő aláírt. Ezen kívül megállapodtak abban, hogy 2025 a jövő nemzedék éve lesz a nemzetpolitikában. Az ülésen jelen volt Orban Dušan, a muravidéki magyarság csúcsszervezetének elnöke és Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő is.
A Magyar Állandó Értekezlet XXII. plenáris ülését tartotta meg Budapesten, ahol a résztvevők sikeresnek értékelték a nemzetpolitikai programokat, beleértve a 2024 az együttműködés éve programot. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta a nemzetközi politikai térben elért eredményeket, amelyek a határon túli magyar közösségeket is erősítik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg az ülést, melynek keretében zárónyilatkozatot fogadtak el, amit minden jelenlevő aláírt. Ezen kívül megállapodtak abban, hogy 2025 a jövő nemzedék éve lesz a nemzetpolitikában. Az ülésen jelen volt Orban Dušan, a muravidéki magyarság csúcsszervezetének elnöke és Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő is.
A mai, öregedő társadalomban igencsak fontos, hogy a fiatalok minél aktívabban éljék életüket, és tevékenykedjenek az élet minden területén. Ennek a nemzetiségi közösségek esetében még jelentősebb szerepe van. Ezért alakultak meg a magyar és az olasz őshonos nemzeti közöségek keretében a központi ifjúsági szervezetek. Vidékünkön ez a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet, amely összefogja a fiatalokat Hodostól Pincéig. A muravidéki és a tengermelléki központi ifjúsági szervezetek szisztematikus finanszírozását, amire a zökkenőmentes működés biztosítása miatt lenne szükség, még nem sikerült megoldani. A programok finanszírozása pályázatok révén ugyan még megoldható, de az alkalmazott bérének kifizetéséhez még nincs fedezet. A központi ifjúsági szervezetek rendszeres finanszírozásának megoldásán dolgozik most újra a magyar és az olasz nemzetiségi országgyűlési képviselő: Horváth Ferenc és Felice Žiža. A téma a parlament Nemzetiségi Bizottságának legutóbbi ülésén is szerepelt, ahol heves vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. A két nemzetiségi központi ifjúsági szervezet rendszeres finanszírozásának lehetőségéről szóló határozatot végül elvetették. Mai nemzetiségi műsorunkban ezt a kérdést járjuk körül.
A mai, öregedő társadalomban igencsak fontos, hogy a fiatalok minél aktívabban éljék életüket, és tevékenykedjenek az élet minden területén. Ennek a nemzetiségi közösségek esetében még jelentősebb szerepe van. Ezért alakultak meg a magyar és az olasz őshonos nemzeti közöségek keretében a központi ifjúsági szervezetek. Vidékünkön ez a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet, amely összefogja a fiatalokat Hodostól Pincéig. A muravidéki és a tengermelléki központi ifjúsági szervezetek szisztematikus finanszírozását, amire a zökkenőmentes működés biztosítása miatt lenne szükség, még nem sikerült megoldani. A programok finanszírozása pályázatok révén ugyan még megoldható, de az alkalmazott bérének kifizetéséhez még nincs fedezet. A központi ifjúsági szervezetek rendszeres finanszírozásának megoldásán dolgozik most újra a magyar és az olasz nemzetiségi országgyűlési képviselő: Horváth Ferenc és Felice Žiža. A téma a parlament Nemzetiségi Bizottságának legutóbbi ülésén is szerepelt, ahol heves vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. A két nemzetiségi központi ifjúsági szervezet rendszeres finanszírozásának lehetőségéről szóló határozatot végül elvetették. Mai nemzetiségi műsorunkban ezt a kérdést járjuk körül.
Magyarország októberi nemzeti ünnepe alkalmából a köztársasági elnöke magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesítette Stane Baluhot, a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának egykori igazgatóját, aki jelenleg a hivatal személyes adatok védelméért felelős biztosa. Baluh munkássága alatt jelentős fejlődést élt meg a muravidéki magyar közösség. Kimagasló szerepe volt és van a szlovéniai magyar közösség megmaradásában, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésében. Stane Baluh pályázott az emberjogi biztos tisztségére. Az eljárásban 11 vetélytársa van. Baluh egykori hivataligazgatót a magasrangú kitüntetés elnyerése és átvétele után kértük fel egy beszélgetésre, amelyben a kitüntetés jelentőségéről, az elmúlt több mint 20 éve a nemzetiségi területen való tevékenykedés során szerzett tapasztalatairól és a jövő kihívásairól kérdeztük.
Magyarország októberi nemzeti ünnepe alkalmából a köztársasági elnöke magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesítette Stane Baluhot, a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának egykori igazgatóját, aki jelenleg a hivatal személyes adatok védelméért felelős biztosa. Baluh munkássága alatt jelentős fejlődést élt meg a muravidéki magyar közösség. Kimagasló szerepe volt és van a szlovéniai magyar közösség megmaradásában, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésében. Stane Baluh pályázott az emberjogi biztos tisztségére. Az eljárásban 11 vetélytársa van. Baluh egykori hivataligazgatót a magasrangú kitüntetés elnyerése és átvétele után kértük fel egy beszélgetésre, amelyben a kitüntetés jelentőségéről, az elmúlt több mint 20 éve a nemzetiségi területen való tevékenykedés során szerzett tapasztalatairól és a jövő kihívásairól kérdeztük.
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
Orban Dušannal, az MMÖNK Tanácsának elnökével és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk. Műsorainkban már több ízben szóltunk arról, hogy nehéz helyzetbe jutott a Bánután kialakított Muravidéki Mintagazdaság. A projektet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium finanszírozta, megvalósítója pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A négyéves időszak lejártával a minisztérium határozottan elutasította a program pénzügyi támogatását. Ezzel kérdésessé vált a gazdaság további sorsa. Október utolsó vasárnapján nyílt napot szerveztek a mintagazdaságban, amelynek keretében szépszámú közönség látogatott el Bánutára. Az esemény egyben „A mintagazdaság létrehozása” című projektidőszak záróünnepsége is volt, amely A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja 2021-től 2024-ig terjedő időszakának keretében valósult meg. Hogyan tovább? Erre a kérdésre is keressük a választ mai nemzetiségi műsorunkban. A folytatásban pedig A képviselőkről szóló törvénymódosítás elfogadása lesz a témánk. Az elmúlt években számos bonyodalmat, vitát és bírósági pert is okozott a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztségének összeférhetetlensége. A törvénymódosítás ezt a kérdést megoldja, hiszen a két poszt összeférhetőségét világosan kifejezi.
Orban Dušannal, az MMÖNK Tanácsának elnökével és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk. Műsorainkban már több ízben szóltunk arról, hogy nehéz helyzetbe jutott a Bánután kialakított Muravidéki Mintagazdaság. A projektet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium finanszírozta, megvalósítója pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A négyéves időszak lejártával a minisztérium határozottan elutasította a program pénzügyi támogatását. Ezzel kérdésessé vált a gazdaság további sorsa. Október utolsó vasárnapján nyílt napot szerveztek a mintagazdaságban, amelynek keretében szépszámú közönség látogatott el Bánutára. Az esemény egyben „A mintagazdaság létrehozása” című projektidőszak záróünnepsége is volt, amely A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja 2021-től 2024-ig terjedő időszakának keretében valósult meg. Hogyan tovább? Erre a kérdésre is keressük a választ mai nemzetiségi műsorunkban. A folytatásban pedig A képviselőkről szóló törvénymódosítás elfogadása lesz a témánk. Az elmúlt években számos bonyodalmat, vitát és bírósági pert is okozott a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztségének összeférhetetlensége. A törvénymódosítás ezt a kérdést megoldja, hiszen a két poszt összeférhetőségét világosan kifejezi.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett fogadásról számolunk be mai adásunkban. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében Muravidékre látogatott dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke. A rendezvényen átadták Magyarország állami kitüntetését, amelyben Zver Ilona részesült.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett fogadásról számolunk be mai adásunkban. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében Muravidékre látogatott dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke. A rendezvényen átadták Magyarország állami kitüntetését, amelyben Zver Ilona részesült.
Mai nemzetiségi műsorunk első részében Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a nyár óta zajló két beruházásról: a Kézművességek Háza udvarán levő Pajta bővítéséről, valamint a Dobronoki György-ház felújításáról. A beruházások költségei több mint 100 ezer eurót tesznek ki. Adásunk második felében beszámolunk a Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának üléséről, amelynek témája a 2025-ös és a 2026-os évi állami költségvetés volt. Elsősorban azzal foglalkozunk, hogy az őshonos nemzeti közösségek szempontjából nézve, a következő években, várható-e bármilyen változás a tevékenységek finanszírozásában. Ez azért is fontos, hogy tudjuk, hogy a nemzetiség számíthat-e további beruházási munkálatokra?
Mai nemzetiségi műsorunk első részében Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a nyár óta zajló két beruházásról: a Kézművességek Háza udvarán levő Pajta bővítéséről, valamint a Dobronoki György-ház felújításáról. A beruházások költségei több mint 100 ezer eurót tesznek ki. Adásunk második felében beszámolunk a Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának üléséről, amelynek témája a 2025-ös és a 2026-os évi állami költségvetés volt. Elsősorban azzal foglalkozunk, hogy az őshonos nemzeti közösségek szempontjából nézve, a következő években, várható-e bármilyen változás a tevékenységek finanszírozásában. Ez azért is fontos, hogy tudjuk, hogy a nemzetiség számíthat-e további beruházási munkálatokra?
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
Két és fél éves szünet után újra összeült a Szlovén–Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság, amelynek XIX. ülését Ljubljanában tartották meg. „Az ülésen a vitás kérdések miatt részletes egyeztetésekre volt szükség, amelyek konstruktív hangulatban zajlottak” ‒ nyilatkozták a résztvevők. A vegyes bizottság ülésén azon területek kerültek előtérbe, amelyek előre viszik a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösség életét a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport terén. Egyebek között szó volt az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségéről, a közös gazdasági alap elindításáról és a Muravidéki Mintagazdaság további működéséről is. A részletekről tudhatnak meg többet mai adásunkban.
Két és fél éves szünet után újra összeült a Szlovén–Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság, amelynek XIX. ülését Ljubljanában tartották meg. „Az ülésen a vitás kérdések miatt részletes egyeztetésekre volt szükség, amelyek konstruktív hangulatban zajlottak” ‒ nyilatkozták a résztvevők. A vegyes bizottság ülésén azon területek kerültek előtérbe, amelyek előre viszik a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösség életét a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport terén. Egyebek között szó volt az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségéről, a közös gazdasági alap elindításáról és a Muravidéki Mintagazdaság további működéséről is. A részletekről tudhatnak meg többet mai adásunkban.
A nemzetiségi parlamenti képviselői, illetve a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztsége betöltésének összeférhetetlensége az elmúlt években számos nézeteltérést, vitát, sőt bírósági pert is eredményezett. Közben a kérdés felvetődött a Tengermelléki Olasz Önkormányzati Nemzeti Közösség körében is. A képviselőkről szóló törvény ugyanis nem mondja ki világosan, hogy a nemzetiségi parlamenti képviselő lehet-e a csúcsszervezet elnöke vagy sem. Annak érdekében, hogy ez a probléma most és mindenkorra megoldódjon, elindították A képviselőkről szóló törvény módosításához szükséges parlamenti eljárást. A módosítási javaslatot múlt héten tárgyalta és támogatta az országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága. Korábban kikérték a magyar és az olasz nemzeti közösség véleményét is. Mai nemzetiségi műsorunkban a törvénymódosítás kérdését boncolgatjuk a bizottság ülésén elhangzottak tükrében.
A nemzetiségi parlamenti képviselői, illetve a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztsége betöltésének összeférhetetlensége az elmúlt években számos nézeteltérést, vitát, sőt bírósági pert is eredményezett. Közben a kérdés felvetődött a Tengermelléki Olasz Önkormányzati Nemzeti Közösség körében is. A képviselőkről szóló törvény ugyanis nem mondja ki világosan, hogy a nemzetiségi parlamenti képviselő lehet-e a csúcsszervezet elnöke vagy sem. Annak érdekében, hogy ez a probléma most és mindenkorra megoldódjon, elindították A képviselőkről szóló törvény módosításához szükséges parlamenti eljárást. A módosítási javaslatot múlt héten tárgyalta és támogatta az országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága. Korábban kikérték a magyar és az olasz nemzeti közösség véleményét is. Mai nemzetiségi műsorunkban a törvénymódosítás kérdését boncolgatjuk a bizottság ülésén elhangzottak tükrében.
Az elmúlt hónapokban eléggé elmérgesedett a viszony a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tanácstagjai, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöke között. Bizonyos témakörökben, kérdésekben nem tudnak közös nevezőre jutni. Az üléseken időnként meddő vita alakul ki, mert mindkét fél, saját igaza mellett kiállva, nem enged a másiknak, vagy talán meg sem akarja hallani a másik felvetéseit. Vajon kinek a javát szolgálja ez? A Muravidéken élő magyar közösségét semmiképpen. Ez az én saját véleményem. Mai adásunkban hat pontban körüljárjuk a vitás kérdéseket. Horvat Tomit, a Lendva Községi MNÖK tanácselnökét arra kértük, hogy ecsetelje a csúcsszervezet elnökének munkájával kapcsolatos kifogásaikat. Orban Dušan, az MMÖNK Tanácsának elnöke pedig indokolja saját és a hivatal által végzett tevékenységet. Hogy kinek van igaza? Tisztelt hallgatóink, a tanulság levonását önökre bízzuk.
Az elmúlt hónapokban eléggé elmérgesedett a viszony a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tanácstagjai, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöke között. Bizonyos témakörökben, kérdésekben nem tudnak közös nevezőre jutni. Az üléseken időnként meddő vita alakul ki, mert mindkét fél, saját igaza mellett kiállva, nem enged a másiknak, vagy talán meg sem akarja hallani a másik felvetéseit. Vajon kinek a javát szolgálja ez? A Muravidéken élő magyar közösségét semmiképpen. Ez az én saját véleményem. Mai adásunkban hat pontban körüljárjuk a vitás kérdéseket. Horvat Tomit, a Lendva Községi MNÖK tanácselnökét arra kértük, hogy ecsetelje a csúcsszervezet elnökének munkájával kapcsolatos kifogásaikat. Orban Dušan, az MMÖNK Tanácsának elnöke pedig indokolja saját és a hivatal által végzett tevékenységet. Hogy kinek van igaza? Tisztelt hallgatóink, a tanulság levonását önökre bízzuk.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994-ben kezdte el munkásságát azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, őrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket, és a lehető legszélesebb értelemben segítse a muravidéki magyar kultúra őrzőit. Tevékenységével erősítse a magyar nemzeti közösség nemzeti öntudatát. A kultúra erősítése mellett feladata a hagyományőrzés, az anyanyelvápolás, a könyvkiadás és még sorolhatnánk. Az intézet alapítója a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A működéshez anyagi támogatást a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma és Magyarország, mint Nemzetiségi jelentőségű intézménynek odaítélt támogatás biztosít. Az elmúlt 30 év fejlődéséről, sikereiről lesz szó mai adásunkban. Elsősorban a legkiemelkedőbb feladatról, a művelődési egyesületek és egyéb csoportok szakmai és egyéb támogatásáról. Soós Mihály igazgató úrral azt mérlegeljük, hogy az intézet mennyire tud eleget tenni az elvárt feladatoknak?
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994-ben kezdte el munkásságát azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, őrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket, és a lehető legszélesebb értelemben segítse a muravidéki magyar kultúra őrzőit. Tevékenységével erősítse a magyar nemzeti közösség nemzeti öntudatát. A kultúra erősítése mellett feladata a hagyományőrzés, az anyanyelvápolás, a könyvkiadás és még sorolhatnánk. Az intézet alapítója a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A működéshez anyagi támogatást a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma és Magyarország, mint Nemzetiségi jelentőségű intézménynek odaítélt támogatás biztosít. Az elmúlt 30 év fejlődéséről, sikereiről lesz szó mai adásunkban. Elsősorban a legkiemelkedőbb feladatról, a művelődési egyesületek és egyéb csoportok szakmai és egyéb támogatásáról. Soós Mihály igazgató úrral azt mérlegeljük, hogy az intézet mennyire tud eleget tenni az elvárt feladatoknak?
Két nappal ezelőtt, június 4-én volt a nemzeti összetartozás napja, amikor az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezett a magyar nemzet. A 2010-ben, a magyar országgyűlés által elfogadott, az emléknapról szóló törvény értelmében „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az emléknapról a határon túli magyarok körében is évről évre megemlékeznek. A muravidéki magyarság a Zsitkóc és Bödeháza közötti Barátság Parkban tartott emlékműsort. Először a nemzeti összetartozás napjának jelentőségéről kértük ki Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő véleményét, majd pedig a szlovén parlament és a kormány mandátumának felénél tartva, a tervek megvalósításáról és az eredményekről beszélgetünk.
Két nappal ezelőtt, június 4-én volt a nemzeti összetartozás napja, amikor az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezett a magyar nemzet. A 2010-ben, a magyar országgyűlés által elfogadott, az emléknapról szóló törvény értelmében „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az emléknapról a határon túli magyarok körében is évről évre megemlékeznek. A muravidéki magyarság a Zsitkóc és Bödeháza közötti Barátság Parkban tartott emlékműsort. Először a nemzeti összetartozás napjának jelentőségéről kértük ki Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő véleményét, majd pedig a szlovén parlament és a kormány mandátumának felénél tartva, a tervek megvalósításáról és az eredményekről beszélgetünk.
2005-ben, 19 évvel ezelőtt, alapították meg a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségét, amelynek tevékenységében a határon túli magyar nyomtatott és elektronikus média szerkesztőségei vesznek részt. A tagok, illetve a találkozó résztvevői eredményként könyvelik el a közösség eddigi munkáját, hiszen ennek során olyan közvetlen ismeretségek és barátságok jöttek létre, amelyeknek köszönhetően a külhoni magyar szerkesztőségek bármikor megkereshetik egymást, ha az egyes nemzetrészek életéről megbízható és hiteles információra van szükségük. A külhoni magyarságnak nem csupán magyar nyelvű, de ugyanakkor szakmailag kifogástalan magas színvonalú médiumokkal kell rendelkezniük. A háromnapos rendezvényen jelent volt a muravidéki magyar nyomtatott sajtó és elektronikus média is. Mai nemzetiségi műsorunkban ezek képviselőivel beszélgetünk.
2005-ben, 19 évvel ezelőtt, alapították meg a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségét, amelynek tevékenységében a határon túli magyar nyomtatott és elektronikus média szerkesztőségei vesznek részt. A tagok, illetve a találkozó résztvevői eredményként könyvelik el a közösség eddigi munkáját, hiszen ennek során olyan közvetlen ismeretségek és barátságok jöttek létre, amelyeknek köszönhetően a külhoni magyar szerkesztőségek bármikor megkereshetik egymást, ha az egyes nemzetrészek életéről megbízható és hiteles információra van szükségük. A külhoni magyarságnak nem csupán magyar nyelvű, de ugyanakkor szakmailag kifogástalan magas színvonalú médiumokkal kell rendelkezniük. A háromnapos rendezvényen jelent volt a muravidéki magyar nyomtatott sajtó és elektronikus média is. Mai nemzetiségi műsorunkban ezek képviselőivel beszélgetünk.
A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösség RTV műsorainak, illetve nyomtatott sajtótermékeinek helyzete és finanszírozása volt terítéken a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottságának 6. soros ülésén. A bizottság javasolja a kormánynak, hogy mérje föl, és lehetőség szerint iktassa be az RTV-ről szóló törvényjavaslatba a nemzetiségi stúdiók teljeskörű finanszírozását a kormány részéről. A nemzetiségi bizottság ajánlást tesz a kormánynak arra is, hogy rendezze a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet státuszát. Hétfőn tartotta 9. soros ülését a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. A tagok a 2024-es költségvetési tervezet részletes bemutatása után megvitatták, és első olvasatban elfogadták a dokumentumot. A tanács zárt ajtók mögött értékelte A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja keretében megjelent felhívásra beérkezett pályázatokat, és elfogadta a 2025-2028-as időszakra vonatkozó új programot. Az ülésen bemutatták és elfogadták a Muravidéki Mintagazdaság stratégiai és üzleti tervét is. Ezek lesznek a témái mai nemzetiségi műsorunknak.
A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösség RTV műsorainak, illetve nyomtatott sajtótermékeinek helyzete és finanszírozása volt terítéken a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottságának 6. soros ülésén. A bizottság javasolja a kormánynak, hogy mérje föl, és lehetőség szerint iktassa be az RTV-ről szóló törvényjavaslatba a nemzetiségi stúdiók teljeskörű finanszírozását a kormány részéről. A nemzetiségi bizottság ajánlást tesz a kormánynak arra is, hogy rendezze a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet státuszát. Hétfőn tartotta 9. soros ülését a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. A tagok a 2024-es költségvetési tervezet részletes bemutatása után megvitatták, és első olvasatban elfogadták a dokumentumot. A tanács zárt ajtók mögött értékelte A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja keretében megjelent felhívásra beérkezett pályázatokat, és elfogadta a 2025-2028-as időszakra vonatkozó új programot. Az ülésen bemutatták és elfogadták a Muravidéki Mintagazdaság stratégiai és üzleti tervét is. Ezek lesznek a témái mai nemzetiségi műsorunknak.
Mai nemzetiségi műsorunkban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2024-es programtervét mutatjuk be, és azt boncolgatjuk, hogy ezt milyen pénzkeretből valósítják meg. Lendva Község az idei évben 331 ezer euró támogatást kapott az államtól a kétnyelvűség megvalósítására, a községi nemzeti közösség működésére és programjai megszervezésére. Horvat Tomi elnököt arról is kérdezzük, hogy mit kívánnak tenni a nemzetiségileg vegyesen lakott községek kétnyelvűségének arányosabb finanszírozása kérdésében. Az adás során kiderül az is, hogy jelenleg milyen állapotban van a völgyifalusi tájház, milyen felújítások valósultak meg, és milyen munkálatok előtt állnak.
Mai nemzetiségi műsorunkban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2024-es programtervét mutatjuk be, és azt boncolgatjuk, hogy ezt milyen pénzkeretből valósítják meg. Lendva Község az idei évben 331 ezer euró támogatást kapott az államtól a kétnyelvűség megvalósítására, a községi nemzeti közösség működésére és programjai megszervezésére. Horvat Tomi elnököt arról is kérdezzük, hogy mit kívánnak tenni a nemzetiségileg vegyesen lakott községek kétnyelvűségének arányosabb finanszírozása kérdésében. Az adás során kiderül az is, hogy jelenleg milyen állapotban van a völgyifalusi tájház, milyen felújítások valósultak meg, és milyen munkálatok előtt állnak.
Mai nemzetiségi műsorunkban az egyik legkisebb községi nemzeti közösségbe, Domonkosfára invitáljuk önöket, ahol a magyar önkormányzat idén is gazdag programtervet tűzött ki célul. A hagyományos és a valamivel újabb rendezvények mellett támogatást biztosítanak az egyesületeknek, az oktatási intézménynek, újra életre keltik az egyetemisták tanulmányi támogatását, megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia következő része, de ezen kívül egy nagyobb beruházás is vár rájuk. Minderről Orban Dušannal, a Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a következő percekben.
Mai nemzetiségi műsorunkban az egyik legkisebb községi nemzeti közösségbe, Domonkosfára invitáljuk önöket, ahol a magyar önkormányzat idén is gazdag programtervet tűzött ki célul. A hagyományos és a valamivel újabb rendezvények mellett támogatást biztosítanak az egyesületeknek, az oktatási intézménynek, újra életre keltik az egyetemisták tanulmányi támogatását, megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia következő része, de ezen kívül egy nagyobb beruházás is vár rájuk. Minderről Orban Dušannal, a Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a következő percekben.
A Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség tanácsa idén is gazdag munkaprogramot és pénzügyi tervet fogadott el. A már hagyományossá vált rendezvények mellé újakat is vezettek be. Beruházásokra is sort kerítenek. A megmaradás és a fejlődés érdekében támogatnak minden olyan jellegű rendezvényt, amely a magyarság együttműködését, összetartását és szilárdítását serkenti. Vugrinec Zsuzsival, a Moravske Toplice Községi magyar önkormányzat tanácsának elnökével beszélgetünk a 2024-es tervekről.
A Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség tanácsa idén is gazdag munkaprogramot és pénzügyi tervet fogadott el. A már hagyományossá vált rendezvények mellé újakat is vezettek be. Beruházásokra is sort kerítenek. A megmaradás és a fejlődés érdekében támogatnak minden olyan jellegű rendezvényt, amely a magyarság együttműködését, összetartását és szilárdítását serkenti. Vugrinec Zsuzsival, a Moravske Toplice Községi magyar önkormányzat tanácsának elnökével beszélgetünk a 2024-es tervekről.
Mai nemzetiségi műsorunkban Hodosra, illetve Hodos Községbe invitáljuk önöket, ahol a községi magyar önkormányzat támogatásával és megvalósításával gazdag programtervet fognak megvalósítani idén is. Erről kérdezzük Roman Silvija elnököt, akivel arról is beszélgetünk, hogy a közösség révén milyen támogatási lehetőségek kínálkoznak azok számára, akik valamilyen módon kötődnek a nemzetiséghez, illetve a magyar nyelvhez, milyen beruházásokra készül a nemzetiségi közösség, és mi a teendő annak érdekében, hogy Hodoson a magyar közösség a következő évtizedekben nagyobb lélekszámúvá nőjön.
Mai nemzetiségi műsorunkban Hodosra, illetve Hodos Községbe invitáljuk önöket, ahol a községi magyar önkormányzat támogatásával és megvalósításával gazdag programtervet fognak megvalósítani idén is. Erről kérdezzük Roman Silvija elnököt, akivel arról is beszélgetünk, hogy a közösség révén milyen támogatási lehetőségek kínálkoznak azok számára, akik valamilyen módon kötődnek a nemzetiséghez, illetve a magyar nyelvhez, milyen beruházásokra készül a nemzetiségi közösség, és mi a teendő annak érdekében, hogy Hodoson a magyar közösség a következő évtizedekben nagyobb lélekszámúvá nőjön.
2023. december végén, miután a szlovén kormány felmentette tisztsége alól a Nemzetiségi Hivatal akkori megbízott igazgatóját, erre a munkahelyre megbízottként, legfeljebb hathónapos időszakra, Rok Petjét nevezte ki a kormány. Mai nemzetiségi műsorunkban vele beszélgetünk az elmúlt, kevesebb, mint négy hónapban e területen szerzett tapasztalatairól.
2023. december végén, miután a szlovén kormány felmentette tisztsége alól a Nemzetiségi Hivatal akkori megbízott igazgatóját, erre a munkahelyre megbízottként, legfeljebb hathónapos időszakra, Rok Petjét nevezte ki a kormány. Mai nemzetiségi műsorunkban vele beszélgetünk az elmúlt, kevesebb, mint négy hónapban e területen szerzett tapasztalatairól.
A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség idén is a sokéve meghatározott hosszútávú célok megvalósítását tartja szem előtt. A munka- és fejlesztési tervekkel összhangban ösztönzi és megszervezi azokat a tevékenységeket, melyek hozzájárulnak a község magyar nemzetiségi tagjai identitásának megőrzéséhez. Nagymértékben támogatja a Dobronak Községben tevékenykedő egyesületeket, támogatja a fiatal egyetemistákat, a különféle intézmények és szervezetek programjait. Üzemelteti, karbantartja és fejleszti ingatlanjait: a Dobronoki György-házat és a Kézművességek házát, valamint ösztönzi a hagyományos kézművességek továbbadását. A dobronaki magyar önkormányzat az idei évre is gazdag programtervet állított össze, de beruházásból is lesz elég a tájháznál. Varga Edit tanácselnökkel beszélgetünk a tervekről adásunk első részében. A folytatásban pedig felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét a Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz, illetve hallgatói támogatásra, amelyre május 3-ig lehet pályázni. A szlovéniai magyar nyelvű oktatási és nevelési támogatás eljárását ezúttal is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bonyolítja le. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás összege 100 ezer forintnak megfelelő euró. Érdemes odafigyelni az előző évekhez viszonyított változásokra, ami a pályázatok benyújtásának módjára vonatkozik. Ez kimondottan csak elektronikus formában történik a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett www.mipont.hu webes felületen.
A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség idén is a sokéve meghatározott hosszútávú célok megvalósítását tartja szem előtt. A munka- és fejlesztési tervekkel összhangban ösztönzi és megszervezi azokat a tevékenységeket, melyek hozzájárulnak a község magyar nemzetiségi tagjai identitásának megőrzéséhez. Nagymértékben támogatja a Dobronak Községben tevékenykedő egyesületeket, támogatja a fiatal egyetemistákat, a különféle intézmények és szervezetek programjait. Üzemelteti, karbantartja és fejleszti ingatlanjait: a Dobronoki György-házat és a Kézművességek házát, valamint ösztönzi a hagyományos kézművességek továbbadását. A dobronaki magyar önkormányzat az idei évre is gazdag programtervet állított össze, de beruházásból is lesz elég a tájháznál. Varga Edit tanácselnökkel beszélgetünk a tervekről adásunk első részében. A folytatásban pedig felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét a Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz, illetve hallgatói támogatásra, amelyre május 3-ig lehet pályázni. A szlovéniai magyar nyelvű oktatási és nevelési támogatás eljárását ezúttal is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bonyolítja le. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás összege 100 ezer forintnak megfelelő euró. Érdemes odafigyelni az előző évekhez viszonyított változásokra, ami a pályázatok benyújtásának módjára vonatkozik. Ez kimondottan csak elektronikus formában történik a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett www.mipont.hu webes felületen.
A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottsága február végén hagyta jóvá Magyar Lovrić Mirjana kinevezését a magyar tévéműsorok felelős szerkesztőjének posztjára. A régi-új felelős szerkesztő új négyéves megbízatása április elsején lépett hatályba. Mai nemzetiségi műsorunk vendége Magyar Lovrić Mirjana, akivel a felállított célokról, tervekről beszélgetünk. Fényt derítünk arra, hogy a 2024-től 2028-ig terjedő időszakban milyen munkatervet és fejlesztési víziót fog megvalósítani a lendvai tévéstúdió szerkesztősége Magyar Lovrić felelős szerkesztő vezetésével.
A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottsága február végén hagyta jóvá Magyar Lovrić Mirjana kinevezését a magyar tévéműsorok felelős szerkesztőjének posztjára. A régi-új felelős szerkesztő új négyéves megbízatása április elsején lépett hatályba. Mai nemzetiségi műsorunk vendége Magyar Lovrić Mirjana, akivel a felállított célokról, tervekről beszélgetünk. Fényt derítünk arra, hogy a 2024-től 2028-ig terjedő időszakban milyen munkatervet és fejlesztési víziót fog megvalósítani a lendvai tévéstúdió szerkesztősége Magyar Lovrić felelős szerkesztő vezetésével.
A szlovén parlamentben múlt héten kiállítás nyílt, amelyen a muravidéki magyar közösség gazdag történelmét, hagyományát, valamint épített és kulturális örökségét mutatták be. A rendezvény Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közreműködésével és támogatásával jött létre. A kiállítás a Muravidéki magyarok címet kapta. A rendezvényen Urška Klakočar Zupančič, a szlovén Országgyűlés elnöke mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozva, hogy az őshonos magyar nemzeti közösség nagymértékben hozzájárul Szlovénia társadalmának sokszínűségéhez. Az alkalmi kultúrműsorban a muravidéki kétnyelvű iskolák tanulói szerepeltek. A rendezvényen készített nyilatkozatokat, az eseményről formált véleményeket gyűjtöttük össze mai nemzetiségi adásunkban.
A szlovén parlamentben múlt héten kiállítás nyílt, amelyen a muravidéki magyar közösség gazdag történelmét, hagyományát, valamint épített és kulturális örökségét mutatták be. A rendezvény Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közreműködésével és támogatásával jött létre. A kiállítás a Muravidéki magyarok címet kapta. A rendezvényen Urška Klakočar Zupančič, a szlovén Országgyűlés elnöke mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozva, hogy az őshonos magyar nemzeti közösség nagymértékben hozzájárul Szlovénia társadalmának sokszínűségéhez. Az alkalmi kultúrműsorban a muravidéki kétnyelvű iskolák tanulói szerepeltek. A rendezvényen készített nyilatkozatokat, az eseményről formált véleményeket gyűjtöttük össze mai nemzetiségi adásunkban.
A muravidéki magyar közösség idén is méltón emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Vidékünkön már hagyomány, hogy a lendvai központi rendezvényen a nemzetiségi területen iskolába járó és tevékenykedő fiatalok kimagasló színpadi előadást mutatnak be, amelyben a történelmi események szereplőit és eszméit méltatják. Idén, a színház- és hangversenyteremben bemutatott ünnepi műsorban az 1. számú lendvai, a göntérházi, a dobronaki és a pártosfalvi kétnyelvű általános iskolák tanulói, a Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai, valamint Kološa Tanja, Vegi Noémi, Soldat Damir és Hunyadi Péter működtek közre. Az összeállítást Vörös Koni, Kološa Tanja, Sekereš Anita és Štampah Misi szerkesztette. Színpadra Štampah Misi állította. A „Hazám hölgyei” című összeállításban azok a nők kerültek középpontba, akik az 1848/49-es eseményekben jelentős szerepet töltöttek be. Az előadást a közönség vastapssal jutalmazta. Az ünnepi műsorból hallanak részleteket mai nemzetiségi műsorunkban.
A muravidéki magyar közösség idén is méltón emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Vidékünkön már hagyomány, hogy a lendvai központi rendezvényen a nemzetiségi területen iskolába járó és tevékenykedő fiatalok kimagasló színpadi előadást mutatnak be, amelyben a történelmi események szereplőit és eszméit méltatják. Idén, a színház- és hangversenyteremben bemutatott ünnepi műsorban az 1. számú lendvai, a göntérházi, a dobronaki és a pártosfalvi kétnyelvű általános iskolák tanulói, a Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai, valamint Kološa Tanja, Vegi Noémi, Soldat Damir és Hunyadi Péter működtek közre. Az összeállítást Vörös Koni, Kološa Tanja, Sekereš Anita és Štampah Misi szerkesztette. Színpadra Štampah Misi állította. A „Hazám hölgyei” című összeállításban azok a nők kerültek középpontba, akik az 1848/49-es eseményekben jelentős szerepet töltöttek be. Az előadást a közönség vastapssal jutalmazta. Az ünnepi műsorból hallanak részleteket mai nemzetiségi műsorunkban.
Mire is emlékezünk, miért öltünk ünneplőt ezen a napon, és miért tűzzük ki büszkén a nemzeti kokárdát? 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, amelynek jelszava az: egyenlőség, szabadság, testvériség volt. A „Pilvax-kör”, amelyhez többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is tartozott, előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később, a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül nyomtattak ki. Ezzel született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg átvonult Budára, ahol életbe léptették a 12 pontba foglalt követeléseket: békét, szabadságot, egyetértést, szabad sajtót. A forradalom utáni szabadságharcban számtalan bátor ember életét vesztette, a szabadságért sok vér elfolyt. Ezekre az eseményekre emlékezünk március 15-én, több évtizede már a külhoni magyar közösségek körében is. Ezt tesszük mi, szlovéniai magyarok is. Méltóképpen hajtunk fejet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyjai előtt, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy szabadságunk nem magától értetődő, hogy megmaradásunk, örökségünk és anyanyelvünk az összefogás, a kitartás és a tenni akarás függvénye. Mai nemzetiségi műsorunkban a Hodoson, Domonkosfán és Ljubljanában megtartott megemlékezések tartalmából szemezgetünk.
Mire is emlékezünk, miért öltünk ünneplőt ezen a napon, és miért tűzzük ki büszkén a nemzeti kokárdát? 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, amelynek jelszava az: egyenlőség, szabadság, testvériség volt. A „Pilvax-kör”, amelyhez többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is tartozott, előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később, a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül nyomtattak ki. Ezzel született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg átvonult Budára, ahol életbe léptették a 12 pontba foglalt követeléseket: békét, szabadságot, egyetértést, szabad sajtót. A forradalom utáni szabadságharcban számtalan bátor ember életét vesztette, a szabadságért sok vér elfolyt. Ezekre az eseményekre emlékezünk március 15-én, több évtizede már a külhoni magyar közösségek körében is. Ezt tesszük mi, szlovéniai magyarok is. Méltóképpen hajtunk fejet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyjai előtt, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy szabadságunk nem magától értetődő, hogy megmaradásunk, örökségünk és anyanyelvünk az összefogás, a kitartás és a tenni akarás függvénye. Mai nemzetiségi műsorunkban a Hodoson, Domonkosfán és Ljubljanában megtartott megemlékezések tartalmából szemezgetünk.
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz című sorozat negyedik kiadványaként jelent meg a Nemzetiségi jogok a Muravidéken című könyv, amely a szlovéniai magyarság jogait összegzi. A kiadvány szerzője Varga Péter hosszúfalusi származású jogász. A kiadványt hétfőn mutatták be Budapesten. Varga Péter szerző brüsszeli munkakötelezettsége miatt nem vett részt az eseményen. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyancsak hétfőn, sajtóértekezleten jelentette be, hogy aznap megjelentek a Bethlen Gábor Alap idei évi pályázatai. Az idei évben erre a célra 3 milliárd forint támogatást biztosít a nemzetpolitikai államtitkárság. A muravidéki magyar közösség körében is jól ismert pályázatra a kulturális, oktatási, egyházi, sport, ifjúsági és közösségépítési programokat kivitelező szervezetek április 3-ig pályázhatnak. Erről a két eseményről szólunk bővebben mai nemzetiségi műsorunkban.
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz című sorozat negyedik kiadványaként jelent meg a Nemzetiségi jogok a Muravidéken című könyv, amely a szlovéniai magyarság jogait összegzi. A kiadvány szerzője Varga Péter hosszúfalusi származású jogász. A kiadványt hétfőn mutatták be Budapesten. Varga Péter szerző brüsszeli munkakötelezettsége miatt nem vett részt az eseményen. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyancsak hétfőn, sajtóértekezleten jelentette be, hogy aznap megjelentek a Bethlen Gábor Alap idei évi pályázatai. Az idei évben erre a célra 3 milliárd forint támogatást biztosít a nemzetpolitikai államtitkárság. A muravidéki magyar közösség körében is jól ismert pályázatra a kulturális, oktatási, egyházi, sport, ifjúsági és közösségépítési programokat kivitelező szervezetek április 3-ig pályázhatnak. Erről a két eseményről szólunk bővebben mai nemzetiségi műsorunkban.
Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. A sajátos problémákra Európai keretek között is találtak megoldást. A 65 éves múltra visszatekintő FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja. A határon túli magyar közösségek meglátása szerint erre most nagy szükség van. Így időszerű volt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Magyar Közösségek Munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében. A FUEN Magyar Közösségek Munkacsoport megalapítói a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A FUEN legkisebb munkacsoportja, amely Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbségét képviseli, első éves találkozójának az MMÖNK volt a házigazdája. A Lendván megtartott munkaülésen valamennyi alapító, a szomszédos országokban élő magyar közösség, képviseltette magát. A tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét, rámutattak a hiányosságokra, és hangsúlyozták a Magyar Közösségek Munkacsoport jelentőségét. Adásunk folytatásában a szomszédos országokban élő magyar közösségek képviselői nyilvánítanak véleményt a témában.
Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. A sajátos problémákra Európai keretek között is találtak megoldást. A 65 éves múltra visszatekintő FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja. A határon túli magyar közösségek meglátása szerint erre most nagy szükség van. Így időszerű volt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Magyar Közösségek Munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében. A FUEN Magyar Közösségek Munkacsoport megalapítói a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A FUEN legkisebb munkacsoportja, amely Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbségét képviseli, első éves találkozójának az MMÖNK volt a házigazdája. A Lendván megtartott munkaülésen valamennyi alapító, a szomszédos országokban élő magyar közösség, képviseltette magát. A tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét, rámutattak a hiányosságokra, és hangsúlyozták a Magyar Közösségek Munkacsoport jelentőségét. Adásunk folytatásában a szomszédos országokban élő magyar közösségek képviselői nyilvánítanak véleményt a témában.
A Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága a Muravidék–Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának kérdését vitatta meg, és támogatta annak megvalósítását. Szlovénia és Magyarország között példás az együttműködés a gazdaság, az idegenforgalom, a kultúra, az oktatás és nem utolsó sorban a kisebbség területén is. Egy egyedi együttműködés van kibontakozóban jelen pillanatban is. A Muravidék–Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról két évvel ezelőtt írt alá Lendván együttműködési megállapodást Janez Janša akkori szlovén kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A megállapodás célja a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztésének serkentése. A dokumentum értelmében a két kormány a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. Az alap létrehozása, két évvel a megállapodás aláírása után, még folyamatban van. Idáig a fejlesztési program készült el, és megalakult a programbizottság. A programbizottság egy nappal a parlament Nemzetiségi Bizottságának ülése előtt tartotta meg második ülését Felsőszölnökön, az Országos Szlovén Önkormányzat székhelyén. Az ülésen elfogadták a programtervet és kiegyeztek az idén megvalósítható projektek kérdésében. A Nemzetiségi Bizottság ülésén a szlovén rész koordinátora részletesen beszámolt az alap létrehozásával kapcsolatos tevékenységekről. A legfontosabbakat összegezzük mai nemzetiségi műsorunkban.
A Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága a Muravidék–Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának kérdését vitatta meg, és támogatta annak megvalósítását. Szlovénia és Magyarország között példás az együttműködés a gazdaság, az idegenforgalom, a kultúra, az oktatás és nem utolsó sorban a kisebbség területén is. Egy egyedi együttműködés van kibontakozóban jelen pillanatban is. A Muravidék–Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról két évvel ezelőtt írt alá Lendván együttműködési megállapodást Janez Janša akkori szlovén kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A megállapodás célja a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztésének serkentése. A dokumentum értelmében a két kormány a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. Az alap létrehozása, két évvel a megállapodás aláírása után, még folyamatban van. Idáig a fejlesztési program készült el, és megalakult a programbizottság. A programbizottság egy nappal a parlament Nemzetiségi Bizottságának ülése előtt tartotta meg második ülését Felsőszölnökön, az Országos Szlovén Önkormányzat székhelyén. Az ülésen elfogadták a programtervet és kiegyeztek az idén megvalósítható projektek kérdésében. A Nemzetiségi Bizottság ülésén a szlovén rész koordinátora részletesen beszámolt az alap létrehozásával kapcsolatos tevékenységekről. A legfontosabbakat összegezzük mai nemzetiségi műsorunkban.
A muravidéki magyar közösséget két könyvtár látja el irodalmi, zenei és művészeti anyagok kölcsönzésével és őrzésével, éspedig a Lendvai Könyvtár, valamint a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár. Mindkét intézmény az olvasási kultúra emeléséért is felelős. Ennek érdekében külön tartalmi programot valósítanak meg a nemzetiségi közösséghez tartozók számára. A muraszombati könyvtár részben a központi intézményben valósít meg nemzetiségi programokat, részben pedig Goricskón, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen végez könyvtári teendőket. A falvakra kihelyezett négy fiókkönyvtárat is a muraszombati könyvtár működteti. Ezen kívül kéthetente a bibliobusz is körbejárja a nemzetiségileg vegyesen lakott településeket. Mekkora a jelentősége a könyvtári szolgáltatásnak a három goricskói község nemzetiségileg vegyesen lakott területén? Ezt a kérdést tettük fel a három községi nemzeti közösség tanácsa elnökének, és megkérdeztük azt is, hogy milyen támogatásban részesítik a muraszombati könyvtár nemzetiségi programját? A muraszombati könyvtárban pedig Kardoš Lucija magyar szakos könyvtárossal beszélgettünk a nemzetiségi program megvalósításáról, illetve a magyar nyelven nyújtott szolgáltatásokról.
A muravidéki magyar közösséget két könyvtár látja el irodalmi, zenei és művészeti anyagok kölcsönzésével és őrzésével, éspedig a Lendvai Könyvtár, valamint a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár. Mindkét intézmény az olvasási kultúra emeléséért is felelős. Ennek érdekében külön tartalmi programot valósítanak meg a nemzetiségi közösséghez tartozók számára. A muraszombati könyvtár részben a központi intézményben valósít meg nemzetiségi programokat, részben pedig Goricskón, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen végez könyvtári teendőket. A falvakra kihelyezett négy fiókkönyvtárat is a muraszombati könyvtár működteti. Ezen kívül kéthetente a bibliobusz is körbejárja a nemzetiségileg vegyesen lakott településeket. Mekkora a jelentősége a könyvtári szolgáltatásnak a három goricskói község nemzetiségileg vegyesen lakott területén? Ezt a kérdést tettük fel a három községi nemzeti közösség tanácsa elnökének, és megkérdeztük azt is, hogy milyen támogatásban részesítik a muraszombati könyvtár nemzetiségi programját? A muraszombati könyvtárban pedig Kardoš Lucija magyar szakos könyvtárossal beszélgettünk a nemzetiségi program megvalósításáról, illetve a magyar nyelven nyújtott szolgáltatásokról.
Ma, a szlovén kultúra ünnepnapján nemzetiségi műsorunkban elsőként arról szólunk, hogy a szlovén kormány elfogadta A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösségek kétnyelvűségének és tevékenységének támogatásáról szóló rendeletet, majd a MURABA Európai Területi Társulás idei projektjeit mutatjuk be Papp Bálint igazgató közreműködésével.
Ma, a szlovén kultúra ünnepnapján nemzetiségi műsorunkban elsőként arról szólunk, hogy a szlovén kormány elfogadta A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösségek kétnyelvűségének és tevékenységének támogatásáról szóló rendeletet, majd a MURABA Európai Területi Társulás idei projektjeit mutatjuk be Papp Bálint igazgató közreműködésével.
Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök két évvel ezelőtt Lendván írta alá a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást. A Muravidék - Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodás a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót kellett volna, hogy biztosítson a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. A két kormány illetékes minisztériumának, valamint a határ két oldalán élő nemzetiségi közösségek és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek képviselői többször tárgyaltak az alap létrehozásának ügyében, de előrelépés nem történt. A megállapodás értelmében a program koordinátora a MURABA Európai Területi Társulás.
Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök két évvel ezelőtt Lendván írta alá a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást. A Muravidék - Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodás a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót kellett volna, hogy biztosítson a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. A két kormány illetékes minisztériumának, valamint a határ két oldalán élő nemzetiségi közösségek és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek képviselői többször tárgyaltak az alap létrehozásának ügyében, de előrelépés nem történt. A megállapodás értelmében a program koordinátora a MURABA Európai Területi Társulás.
„1958. november 29.: egy új időszámítás kezdete, a nap, amelyen írni kezdték a Muravidéki Magyar Rádió történetét, amely működésének kezdete óta a szlovéniai magyarság anyanyelven történő tájékoztatását szolgálja.” Olvasható a Színes hangok, beszélő képek című kiadványban. Az első lépések tehát 65 évvel ezelőtt történtek meg. Azóta sok minden megváltozott. Például a technika, a stúdió székhelye, az intézményrendszer, a munkatársak, a munkafeltételek, az adások szerkezete, a műsoridő terjedelme. Egyvalami azonban változatlan maradt: a szándék és a cél, ami nem más, mint a muravidéki magyar ajkú emberek szolgálatában állni és anyanyelvükön tájékoztatni őket. Az elektronikus média feladata, hogy tudatosítsa gyökereinket és múltunkat, megszerettesse kultúránkat, őrizze anyanyelvünket és értékeinket, szilárdítsa nemzeti öntudatunkat, hogy tájékoztassuk, műveljük és szórakoztassuk önöket. A Muravidéki Magyar Rádióban napi 24 órás műsort készítünk. Reggel fél hat és este hét óra között élő műsort sugárzunk, este ismételjük a napközben leadott műsorokat, az éjszakai sávban pedig zenei válogatások hallhatók. A rádióban a helyi és a régiós eseményekre fektetjük a hangsúlyt. Ezekről riportokat, beszámolókat, tudósításokat készítünk. A napi informatív műsorok keretében 8 alkalommal készítünk rövid híradást és naponta két hírösszefoglalót, amelyekben a hírügynökségi hírek mellett a helyi hírek is helyet kapnak. A különböző tematikájú műsorokat heti, illetve havi lebontásban sugározzuk. A nagyobb kulturális, idegenforgalmi és gasztronómiai eseményeket helyszíni jelentkezésekkel fedjük le. A Muravidéki Magyar Rádió új felelős szerkesztője, Pisnjak Atilla, aki tavaly május elsején vette át e tisztséget, úgy látta, hogy a rádió műsorrácsában szükség van egy kis újításra, arculatváltoztatásra. A küldetés marad, ugyanakkor február elsejétől változásokra kerül sor a műsorsémában és új szignálparkot kap a Muravidéki Magyar Rádió. Az újdonságokról beszélgetünk Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.
„1958. november 29.: egy új időszámítás kezdete, a nap, amelyen írni kezdték a Muravidéki Magyar Rádió történetét, amely működésének kezdete óta a szlovéniai magyarság anyanyelven történő tájékoztatását szolgálja.” Olvasható a Színes hangok, beszélő képek című kiadványban. Az első lépések tehát 65 évvel ezelőtt történtek meg. Azóta sok minden megváltozott. Például a technika, a stúdió székhelye, az intézményrendszer, a munkatársak, a munkafeltételek, az adások szerkezete, a műsoridő terjedelme. Egyvalami azonban változatlan maradt: a szándék és a cél, ami nem más, mint a muravidéki magyar ajkú emberek szolgálatában állni és anyanyelvükön tájékoztatni őket. Az elektronikus média feladata, hogy tudatosítsa gyökereinket és múltunkat, megszerettesse kultúránkat, őrizze anyanyelvünket és értékeinket, szilárdítsa nemzeti öntudatunkat, hogy tájékoztassuk, műveljük és szórakoztassuk önöket. A Muravidéki Magyar Rádióban napi 24 órás műsort készítünk. Reggel fél hat és este hét óra között élő műsort sugárzunk, este ismételjük a napközben leadott műsorokat, az éjszakai sávban pedig zenei válogatások hallhatók. A rádióban a helyi és a régiós eseményekre fektetjük a hangsúlyt. Ezekről riportokat, beszámolókat, tudósításokat készítünk. A napi informatív műsorok keretében 8 alkalommal készítünk rövid híradást és naponta két hírösszefoglalót, amelyekben a hírügynökségi hírek mellett a helyi hírek is helyet kapnak. A különböző tematikájú műsorokat heti, illetve havi lebontásban sugározzuk. A nagyobb kulturális, idegenforgalmi és gasztronómiai eseményeket helyszíni jelentkezésekkel fedjük le. A Muravidéki Magyar Rádió új felelős szerkesztője, Pisnjak Atilla, aki tavaly május elsején vette át e tisztséget, úgy látta, hogy a rádió műsorrácsában szükség van egy kis újításra, arculatváltoztatásra. A küldetés marad, ugyanakkor február elsejétől változásokra kerül sor a műsorsémában és új szignálparkot kap a Muravidéki Magyar Rádió. Az újdonságokról beszélgetünk Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.
Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy a határon túli magyarok márciustól ingyen utazhatnak Magyarországon a helyközi és közösségi közlekedésben. A díjmentes utazásra magyar igazolvánnyal lesz lehetőség. Ez lesz mai nemzetiségi műsorunk első témája. Szólunk arról is, hogy a nemzetpolitikában az idei év az együttműködés éve, és ezen belül milyen új programokat indít a magyar kormány. Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A muravidéki magyar közösség ez alkalomból január 20-án, szombaton tartja meg központi rendezvényét Lendván a színház- és hangversenyteremben. A gálaműsor keretében kiosztják a 2024-es évi Zala György kulturális díjakat. Az ünnepi rendezvényről kérdezzük Sós Mihályt, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatóját. Adásunk negyedik témájaként pedig az MMÖNK pályázati felhívásáról szólunk, amely a 2024-es rendezvények támogatására vonatkozik, és a közösség gazdasági alapjának serkentési programja 4. intézkedésének keretéből valósul meg.
Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy a határon túli magyarok márciustól ingyen utazhatnak Magyarországon a helyközi és közösségi közlekedésben. A díjmentes utazásra magyar igazolvánnyal lesz lehetőség. Ez lesz mai nemzetiségi műsorunk első témája. Szólunk arról is, hogy a nemzetpolitikában az idei év az együttműködés éve, és ezen belül milyen új programokat indít a magyar kormány. Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A muravidéki magyar közösség ez alkalomból január 20-án, szombaton tartja meg központi rendezvényét Lendván a színház- és hangversenyteremben. A gálaműsor keretében kiosztják a 2024-es évi Zala György kulturális díjakat. Az ünnepi rendezvényről kérdezzük Sós Mihályt, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatóját. Adásunk negyedik témájaként pedig az MMÖNK pályázati felhívásáról szólunk, amely a 2024-es rendezvények támogatására vonatkozik, és a közösség gazdasági alapjának serkentési programja 4. intézkedésének keretéből valósul meg.
Orban Dušánnal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk, aki pontosan egy éve tölti be az elnöki posztot. Ez idő alatt számos feladat, megbízás várt rá. Voltak eredményes és kevésbé eredményes, nyugodt és kevésbé nyugodt pillanatok. Több megkezdett projekt befejezése, illetve tevékenység elindítása várta az új vezetőséget. Próbaműködéssel beindult a hosszúfalusi diákszálló tevékenysége, Bánután életet leheltek a Muravidéki Mintagazdaságba, ha a tervek rendben mennek, még januárban kezdetét veszik Radamosban a Lehetőségek Házában a korai fejlesztő foglalkozások. A 2023-as év tevékenységeit, eredményeit, hiányosságait, kudarcait elemezzük és összegezzük Orban Dušánnal, a csúcsszervezet tanácsának elnökével.
Orban Dušánnal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk, aki pontosan egy éve tölti be az elnöki posztot. Ez idő alatt számos feladat, megbízás várt rá. Voltak eredményes és kevésbé eredményes, nyugodt és kevésbé nyugodt pillanatok. Több megkezdett projekt befejezése, illetve tevékenység elindítása várta az új vezetőséget. Próbaműködéssel beindult a hosszúfalusi diákszálló tevékenysége, Bánután életet leheltek a Muravidéki Mintagazdaságba, ha a tervek rendben mennek, még januárban kezdetét veszik Radamosban a Lehetőségek Házában a korai fejlesztő foglalkozások. A 2023-as év tevékenységeit, eredményeit, hiányosságait, kudarcait elemezzük és összegezzük Orban Dušánnal, a csúcsszervezet tanácsának elnökével.
2024. január elsejétől Rok Petje a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának megbízott igazgatója, miután a kormány Janez Doltárt felmentette e tisztség alól. Az új megbízott igazgató kinevezése legfeljebb június 30-ig érvényes. Közben megjelenik az igazgatói pályázat, amelynek alapján kiválasztják az új igazgatót. A féléves időszakra kinevezett megbízott igazgató minden előírt feltételnek eleget tesz. Stratégiai projektmenedzser. Gazdag tapasztalattal rendelkezik a lokális, regionális és nemzetközi projekttervezés és megvalósítás terén. Az elmúlt években aktív részese volt a Muravidék regionális fejlesztésének kialakításában. Az utóbbi időben pedig a regionális fejlesztési ügynökség keretében a roma közösség fejlesztésének szentelte legtöbb idejét. Korábban Lendván dolgozott: a Turisztikai és Fejlesztési Közintézet megbízott igazgatója, valamint Lendva Község projektjeinek koordinátora volt. Ez idő alatt belátást nyert a magyar nemzeti közösség helyzetébe és kihívásaiba, ugyanakkor számos szlovén-magyar határon átnyúló projektet, programot valósított meg. Munkájához sok sikert kívánunk! A 2024-es év első nemzetiségi műsorában Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselővel beszélgetünk, amelyben a 2023-as évet és annak eredményeit értékeljük.
2024. január elsejétől Rok Petje a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának megbízott igazgatója, miután a kormány Janez Doltárt felmentette e tisztség alól. Az új megbízott igazgató kinevezése legfeljebb június 30-ig érvényes. Közben megjelenik az igazgatói pályázat, amelynek alapján kiválasztják az új igazgatót. A féléves időszakra kinevezett megbízott igazgató minden előírt feltételnek eleget tesz. Stratégiai projektmenedzser. Gazdag tapasztalattal rendelkezik a lokális, regionális és nemzetközi projekttervezés és megvalósítás terén. Az elmúlt években aktív részese volt a Muravidék regionális fejlesztésének kialakításában. Az utóbbi időben pedig a regionális fejlesztési ügynökség keretében a roma közösség fejlesztésének szentelte legtöbb idejét. Korábban Lendván dolgozott: a Turisztikai és Fejlesztési Közintézet megbízott igazgatója, valamint Lendva Község projektjeinek koordinátora volt. Ez idő alatt belátást nyert a magyar nemzeti közösség helyzetébe és kihívásaiba, ugyanakkor számos szlovén-magyar határon átnyúló projektet, programot valósított meg. Munkájához sok sikert kívánunk! A 2024-es év első nemzetiségi műsorában Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselővel beszélgetünk, amelyben a 2023-as évet és annak eredményeit értékeljük.
November derekán huszonegyedik alkalommal ült össze Budapesten a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, a Magyar Állandó Értekezlet, amit 1999-ben alapítottak. A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán kormányfő leszögezte, hogy már a Covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. A kormányfő utalt a magyarság veszteségeire, Duray Miklós és Pásztor István halálára. Kiemelte Pásztor István szerepét a szerb-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig hangsúlyozta, ma már biztosan kijelenthető, hogy aki a külhonban szeretne megmaradni magyarnak, az a magyar kormánytól ehhez minden támogatást megkap. Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, nemzetpolitikai áttekintésének azon részéből szemezgetünk mai műsorunkban, amely a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetére vonatkoznak. Semjén Zsolt pedig a nemzetpolitika céljait és jelentőségét összegzi.
November derekán huszonegyedik alkalommal ült össze Budapesten a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, a Magyar Állandó Értekezlet, amit 1999-ben alapítottak. A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán kormányfő leszögezte, hogy már a Covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. A kormányfő utalt a magyarság veszteségeire, Duray Miklós és Pásztor István halálára. Kiemelte Pásztor István szerepét a szerb-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig hangsúlyozta, ma már biztosan kijelenthető, hogy aki a külhonban szeretne megmaradni magyarnak, az a magyar kormánytól ehhez minden támogatást megkap. Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, nemzetpolitikai áttekintésének azon részéből szemezgetünk mai műsorunkban, amely a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetére vonatkoznak. Semjén Zsolt pedig a nemzetpolitika céljait és jelentőségét összegzi.
Kisebbségben című műsorunkban a nemzetiségileg vegyesen lakott terület turizmusának fejlesztéséről lesz szó. Azon szegmensről, amely a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség égisze alá tartozik. Tesszük ezt annak apropóján, hogy nemrég újabb kiadványok láttak napvilágot. Ezekről is szó lesz az előttünk álló percekben, valamint érintjük az elmúlt években megvalósuló program részleteit.
Kisebbségben című műsorunkban a nemzetiségileg vegyesen lakott terület turizmusának fejlesztéséről lesz szó. Azon szegmensről, amely a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség égisze alá tartozik. Tesszük ezt annak apropóján, hogy nemrég újabb kiadványok láttak napvilágot. Ezekről is szó lesz az előttünk álló percekben, valamint érintjük az elmúlt években megvalósuló program részleteit.
A Szlovén RTV közintézet pénzügyi nehézségeiről már csak az nem hallott, aki nem akart. Az idén újjáalakult RTV Tanács a helyzet megoldása érdekében megvalósíthatatlan határozatokat is fogadott el. Javasolta a regionális központok beszüntetését, az RTV szimfonikus zenekarának feloszlatását, az alkalmazottak bérének csökkentését és ehhez hasonlókat. Az országos közmédia helyzete valóban nem rózsás. Az idei év végéig a hiány 10 és fél millió euró lesz. Elkerülhetetlen a különböző intézkedések bevezetése, a komoly vágások meglépése. Vajon mennyire lesz kihatással mindez a nemzetiségi műsorokra? Az RTV új igazgatói tanácsa az alapítónál, a szlovén kormánynál meghallgatásra talált. A kormány idén 5 millió euróval támogatja pluszban a magyar és az olasz nemzetiségi műsorokat, jövőre pedig ez az összeg 10 millió eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a kormány a nemzetiségi műsorok költségeit teljes egészében fedi. Ez nagyon nagy segítség az RTV-nek, vallja Zvezdan Martić, az igazgatótanács elnöke. A közintézet nehéz helyzetéről beszélgetünk vele mai nemzetiségi műsorunkban.
A Szlovén RTV közintézet pénzügyi nehézségeiről már csak az nem hallott, aki nem akart. Az idén újjáalakult RTV Tanács a helyzet megoldása érdekében megvalósíthatatlan határozatokat is fogadott el. Javasolta a regionális központok beszüntetését, az RTV szimfonikus zenekarának feloszlatását, az alkalmazottak bérének csökkentését és ehhez hasonlókat. Az országos közmédia helyzete valóban nem rózsás. Az idei év végéig a hiány 10 és fél millió euró lesz. Elkerülhetetlen a különböző intézkedések bevezetése, a komoly vágások meglépése. Vajon mennyire lesz kihatással mindez a nemzetiségi műsorokra? Az RTV új igazgatói tanácsa az alapítónál, a szlovén kormánynál meghallgatásra talált. A kormány idén 5 millió euróval támogatja pluszban a magyar és az olasz nemzetiségi műsorokat, jövőre pedig ez az összeg 10 millió eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a kormány a nemzetiségi műsorok költségeit teljes egészében fedi. Ez nagyon nagy segítség az RTV-nek, vallja Zvezdan Martić, az igazgatótanács elnöke. A közintézet nehéz helyzetéről beszélgetünk vele mai nemzetiségi műsorunkban.
Nataša Pirc Musar Szlovénia elnöke kedden elsőként Lendván találkozott Novák Katalin magyar kollégájával. A két államfő részt vett a Lendvai Kétnyelvű Középiskola új melléképületének ünnepélyes átadásán, Radamosban meglátogatták a Lehetőségek házát, majd Dobronakon beszélgetést folytattak az önkormányzatok vezetőivel és a lakossággal. Pirc Musar elnök asszony a kétoldalú találkozón kiemelte, hogy a muravidéki találkozó a barátság bizonyítéka, ami argumentálja a két szomszédos ország elkötelezettségét a barátság, az együttélés, a tanulás és a másság elfogadásának szilárdításában. A dobronaki kultúrotthonban megszervezett 45 perces nyilvános fórumon, amelynek moderátora Pisnjak Atilla volt, legtöbb figyelmet a két szomszédos ország együttműködésének, a kétnyelvűségnek és a nemzetiségi közösségeknek szenteltek. Mai nemzetiségi műsorunkban ebből a beszélgetésből szemezgetünk.
Nataša Pirc Musar Szlovénia elnöke kedden elsőként Lendván találkozott Novák Katalin magyar kollégájával. A két államfő részt vett a Lendvai Kétnyelvű Középiskola új melléképületének ünnepélyes átadásán, Radamosban meglátogatták a Lehetőségek házát, majd Dobronakon beszélgetést folytattak az önkormányzatok vezetőivel és a lakossággal. Pirc Musar elnök asszony a kétoldalú találkozón kiemelte, hogy a muravidéki találkozó a barátság bizonyítéka, ami argumentálja a két szomszédos ország elkötelezettségét a barátság, az együttélés, a tanulás és a másság elfogadásának szilárdításában. A dobronaki kultúrotthonban megszervezett 45 perces nyilvános fórumon, amelynek moderátora Pisnjak Atilla volt, legtöbb figyelmet a két szomszédos ország együttműködésének, a kétnyelvűségnek és a nemzetiségi közösségeknek szenteltek. Mai nemzetiségi műsorunkban ebből a beszélgetésből szemezgetünk.
Tegnap ünnepelte 65-dik születésnapját a Muravidéki Magyar Rádió, amelynek elődje a Radio Murska Sobota, 1958. november 29-én a muraszombati tűzoltóotthonban kialakított alkalmi stúdióból közvetített először néhány perces magyar nyelvű híreket. Azóta a magyar nemzeti közösség rádiója nagyot fejlődött. Napi szinten 24 órás rádióműsort közvetítünk a hallgatók felé és nem utolsó sorban adásainkat honlapunkon is visszahallgathatják. Mai nemzetiségi műsorunkban az elmúlt 65 év mérföldköveit, a szerkesztőség fejlődését, valamint a jövőbeni terveket járjuk körül Végi Józseffel, a lendvai RTV stúdiók vezetőjével, valamint Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.
Tegnap ünnepelte 65-dik születésnapját a Muravidéki Magyar Rádió, amelynek elődje a Radio Murska Sobota, 1958. november 29-én a muraszombati tűzoltóotthonban kialakított alkalmi stúdióból közvetített először néhány perces magyar nyelvű híreket. Azóta a magyar nemzeti közösség rádiója nagyot fejlődött. Napi szinten 24 órás rádióműsort közvetítünk a hallgatók felé és nem utolsó sorban adásainkat honlapunkon is visszahallgathatják. Mai nemzetiségi műsorunkban az elmúlt 65 év mérföldköveit, a szerkesztőség fejlődését, valamint a jövőbeni terveket járjuk körül Végi Józseffel, a lendvai RTV stúdiók vezetőjével, valamint Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.
Máthé László Eduárd korábbi lendvai főkonzul 2023 májusában távozott erről a tisztségről. Azóta, november elejéig a főkonzuli teendőket Czikó Anita konzul végezte. November 6-án érkezett meg Lendvára Magyarország új főkonzul asszonya Kelemen Gertrud személyében, aki már több mint 30 éve a magyar diplomácia tagja. Eddig is a külhoni magyarsággal foglalkozott, és a kulturális diplomácia területén tevékenykedett. A 2000-es évek elején a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szlovén referensként is dolgozott, így Szlovénia nem teljesen ismeretlen számára. Ő maga is nemzetiségileg vegyesen lakott területről, a felvidéki Losoncról származik, így jó ismerője a többségi nemzet, valamint a nemzetiségi közösség békés együttélése titkának. E téren eredményhez az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló párbeszéd és az együttműködés vezet – vallja. Mai adásunkban Kelemen Gertrud főkonzul mutatkozik be, és ismerteti terveit a Muravidéki Magyar Rádió hallgatóival.
Máthé László Eduárd korábbi lendvai főkonzul 2023 májusában távozott erről a tisztségről. Azóta, november elejéig a főkonzuli teendőket Czikó Anita konzul végezte. November 6-án érkezett meg Lendvára Magyarország új főkonzul asszonya Kelemen Gertrud személyében, aki már több mint 30 éve a magyar diplomácia tagja. Eddig is a külhoni magyarsággal foglalkozott, és a kulturális diplomácia területén tevékenykedett. A 2000-es évek elején a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szlovén referensként is dolgozott, így Szlovénia nem teljesen ismeretlen számára. Ő maga is nemzetiségileg vegyesen lakott területről, a felvidéki Losoncról származik, így jó ismerője a többségi nemzet, valamint a nemzetiségi közösség békés együttélése titkának. E téren eredményhez az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló párbeszéd és az együttműködés vezet – vallja. Mai adásunkban Kelemen Gertrud főkonzul mutatkozik be, és ismerteti terveit a Muravidéki Magyar Rádió hallgatóival.
Egy tulipán, amely a magyar kultúra gazdag és értékes szimbolikáját testesíti meg a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség logója. A községi nemzeti közösség tanácsa a hét elején megtartott ülésén döntött erről. Az ülésen elbírálták a felsőfokú tanulmányi támogatási pályázatra benyújtott beadványokat is. E két témát járjuk körbe az előttünk álló adásidőben a dobronaki nemzeti közösségre vonatkozóan, valamint érintjük az állami költségvetést. Mint köztudott, módosítás előtt a 2024-es költségvetés. Érinteni fogja valamennyi minisztériumot, ellenben a két őshonos nemzeti közösség működését és hagyományos programjait nem. Tehát hol tart a Muravidék-Rábavidék gazdaság- és társadalomfejlesztési program megvalósítása. A kérdésre Fehér Ilona Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőnél kereste a választ.
Egy tulipán, amely a magyar kultúra gazdag és értékes szimbolikáját testesíti meg a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség logója. A községi nemzeti közösség tanácsa a hét elején megtartott ülésén döntött erről. Az ülésen elbírálták a felsőfokú tanulmányi támogatási pályázatra benyújtott beadványokat is. E két témát járjuk körbe az előttünk álló adásidőben a dobronaki nemzeti közösségre vonatkozóan, valamint érintjük az állami költségvetést. Mint köztudott, módosítás előtt a 2024-es költségvetés. Érinteni fogja valamennyi minisztériumot, ellenben a két őshonos nemzeti közösség működését és hagyományos programjait nem. Tehát hol tart a Muravidék-Rábavidék gazdaság- és társadalomfejlesztési program megvalósítása. A kérdésre Fehér Ilona Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőnél kereste a választ.
Mai adásunkban az MMÖNK a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönző támogatási programjairól szólunk bővebben. A teljesen új: a Magyarul a családban támogatással 47 család részére fedezik a teljes kedvezményezett óvodai díjat, és havi szinten ösztöndíjat adnak a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában óvodapedagógiát tanuló 5 diáknak. A program megvalósításáról Ftičar Inest, a csúcsszervezet szakmunkatársát, a program felelősét kérdezzük. A negyedik alkalommal megjelenő Magyarul a Muravidéken oktatási támogatási program pályázati felhívására pedig 86-an nyújtották be kérelmüket. A körülbelül 300 eurós egyszeri támogatások kifizetését december végére tervezik. A program lebonyolítója az idei tanévben is a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete. Gróf Annamária szaktanácsadót és ügyviteli titkárt kérdeztük a részletekről. Mind a három támogatás, illetve ösztöndíj azoknak jár meg, akik elkötelezik magukat arra, hogy a magyar nyelvet anyanyelvi szinten tanulják a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének kétnyelvű iskoláiban. Adásunkat az MNTI-tel kapcsolatos összeállítással fejezzük be. Az intézet vezetősége az idei költségvetés elfogadásakor figyelmeztetett arra, hogy a szlovén kormány által biztosított működési támogatás, amely tavalyi szinten maradt, év végéig nem tart ki, tehát nem tudják belőle fedezni a kiadások költségeit. Tomka Tibor intézetigazgató kérdésünkre megnyugtató választ adott. A kormány Nemzetiségi Hivatala plusz eszközöket biztosított számukra.
Mai adásunkban az MMÖNK a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönző támogatási programjairól szólunk bővebben. A teljesen új: a Magyarul a családban támogatással 47 család részére fedezik a teljes kedvezményezett óvodai díjat, és havi szinten ösztöndíjat adnak a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában óvodapedagógiát tanuló 5 diáknak. A program megvalósításáról Ftičar Inest, a csúcsszervezet szakmunkatársát, a program felelősét kérdezzük. A negyedik alkalommal megjelenő Magyarul a Muravidéken oktatási támogatási program pályázati felhívására pedig 86-an nyújtották be kérelmüket. A körülbelül 300 eurós egyszeri támogatások kifizetését december végére tervezik. A program lebonyolítója az idei tanévben is a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete. Gróf Annamária szaktanácsadót és ügyviteli titkárt kérdeztük a részletekről. Mind a három támogatás, illetve ösztöndíj azoknak jár meg, akik elkötelezik magukat arra, hogy a magyar nyelvet anyanyelvi szinten tanulják a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének kétnyelvű iskoláiban. Adásunkat az MNTI-tel kapcsolatos összeállítással fejezzük be. Az intézet vezetősége az idei költségvetés elfogadásakor figyelmeztetett arra, hogy a szlovén kormány által biztosított működési támogatás, amely tavalyi szinten maradt, év végéig nem tart ki, tehát nem tudják belőle fedezni a kiadások költségeit. Tomka Tibor intézetigazgató kérdésünkre megnyugtató választ adott. A kormány Nemzetiségi Hivatala plusz eszközöket biztosított számukra.
Mai adásunkban szomszédolunk: a Rába-vidéki szlovén közösséghez látogattunk, abból az apropóból, hogy a Magyarországon végzett népszámlálás rendkívül jó eredményt hozott az ott élő szlovén közösségnek. Az összeírás eredménye azt bizonyítja, hogy 3 965 állampolgár nyilvánította magát szlovén nemzetiségűnek, ami egyharmaddal több, mint a korábbi, 2011-es népszámlálás során. Ez kiváló eredmény a mai világban, amikor a nemzeti közösségek, illetve kisebbségek létszáma mindenütt csökken. Mai nemzetiségi műsorunkban azt mérlegeljük, hogy a magyarországi szlovén közösségnek hogyan sikerült ennek ellentétét elérni. Kovács Andreával, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnökével és Holec Károllyal, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk.
Mai adásunkban szomszédolunk: a Rába-vidéki szlovén közösséghez látogattunk, abból az apropóból, hogy a Magyarországon végzett népszámlálás rendkívül jó eredményt hozott az ott élő szlovén közösségnek. Az összeírás eredménye azt bizonyítja, hogy 3 965 állampolgár nyilvánította magát szlovén nemzetiségűnek, ami egyharmaddal több, mint a korábbi, 2011-es népszámlálás során. Ez kiváló eredmény a mai világban, amikor a nemzeti közösségek, illetve kisebbségek létszáma mindenütt csökken. Mai nemzetiségi műsorunkban azt mérlegeljük, hogy a magyarországi szlovén közösségnek hogyan sikerült ennek ellentétét elérni. Kovács Andreával, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnökével és Holec Károllyal, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk.
Egy héttel ezelőtt változás történt a Szlovén RTV magyar nyelvű stúdióinak élén Lendván. Az RTV-ről szóló új törvény értelmében a közintézetnek jelenleg négytagú igazgatósága van. A magyar nyelvű műsorokért pedig az igazgatósági elnök helyettese a felelős. Ezt a munkahelyet megbízottként idáig Zver Ilona töltötte be. Az igazgatósági elnök helyettesének munkahelyére kiírt pályázatra hárman jelentkeztek. Zver Ilona nem volt köztük. A három jelölt közül egyedül Végi Józsefnek, a Muravidéki Magyar Rádió korábbi felelős szerkesztőjének volt meg a munkahely betöltéséhez szükséges összes feltétele. Zvezdan Martić, a Szlovén RTV igazgatósági elnöke Végi Józsefet nevezte ki a magyar nyelvű műsorokért felelős helyettesének. A javaslatot a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottságának tagjai jóváhagyták. Így október 20-tól a lendvai RTV stúdiókban ezt a tisztséget Végi József tölti be. Eredményes munkát kívánunk neki. Mai adásunk témájaként egy e heti, nagyon fontos jubileumot választottunk. Ünnepel a lendvai tévéstúdió. 45 évvel ezelőtt volt látható először a szlovén televízió képernyőjén a Mostovi - Hidak adás, amely a muravidéki magyar közösséget szolgáló egyedüli magyar nyelvű tévéműsor. A kezdetekről, a fejlődésről, a jelenről és a jövőről beszélgetünk Zver Ilona egykori felelős szerkesztővel és igazgatóval, valamint Magyar Lovrić Mirjana felelős szerkesztővel.
Egy héttel ezelőtt változás történt a Szlovén RTV magyar nyelvű stúdióinak élén Lendván. Az RTV-ről szóló új törvény értelmében a közintézetnek jelenleg négytagú igazgatósága van. A magyar nyelvű műsorokért pedig az igazgatósági elnök helyettese a felelős. Ezt a munkahelyet megbízottként idáig Zver Ilona töltötte be. Az igazgatósági elnök helyettesének munkahelyére kiírt pályázatra hárman jelentkeztek. Zver Ilona nem volt köztük. A három jelölt közül egyedül Végi Józsefnek, a Muravidéki Magyar Rádió korábbi felelős szerkesztőjének volt meg a munkahely betöltéséhez szükséges összes feltétele. Zvezdan Martić, a Szlovén RTV igazgatósági elnöke Végi Józsefet nevezte ki a magyar nyelvű műsorokért felelős helyettesének. A javaslatot a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottságának tagjai jóváhagyták. Így október 20-tól a lendvai RTV stúdiókban ezt a tisztséget Végi József tölti be. Eredményes munkát kívánunk neki. Mai adásunk témájaként egy e heti, nagyon fontos jubileumot választottunk. Ünnepel a lendvai tévéstúdió. 45 évvel ezelőtt volt látható először a szlovén televízió képernyőjén a Mostovi - Hidak adás, amely a muravidéki magyar közösséget szolgáló egyedüli magyar nyelvű tévéműsor. A kezdetekről, a fejlődésről, a jelenről és a jövőről beszélgetünk Zver Ilona egykori felelős szerkesztővel és igazgatóval, valamint Magyar Lovrić Mirjana felelős szerkesztővel.
Az MMÖNK Tanácsa Varga Milant nevezte ki a Minta Kft. igazgatójának. A jelölt türelmet kért a tanácstagoktól, mert mivel eddig nem volt belelátása a társaság tevékenységébe és pénzügyi helyzetébe, nem tudott víziót benyújtani. Ami a munkáját illeti, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hosszúfalusi diákszálló lakói és alkalmazottai elégedettek legyenek, a muraszombati zsidó múzeum pedig eredményesen működjön – mondta az új igazgató, akivel az MMÖNK Tanácsának elnöke, Orban Dušan a napokban írja alá a munkaszerződést. Adásunk első részében a Minta Kft. jövőbeni tevékenységének terveiről, az új igazgató feladatköréről szólunk bővebben. Műsorunk folytatásában beszámolunk arról, hogy szerdán kétnapos látogatásra a Muravidékre érkezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. A munkajellegű látogatás kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyről sajtóértekezleten tájékoztatta a nyilvánosságot Pánczél Károly, a bizottság elnöke és Orban Dušan, a csúcsszervezet elnöke.
Az MMÖNK Tanácsa Varga Milant nevezte ki a Minta Kft. igazgatójának. A jelölt türelmet kért a tanácstagoktól, mert mivel eddig nem volt belelátása a társaság tevékenységébe és pénzügyi helyzetébe, nem tudott víziót benyújtani. Ami a munkáját illeti, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hosszúfalusi diákszálló lakói és alkalmazottai elégedettek legyenek, a muraszombati zsidó múzeum pedig eredményesen működjön – mondta az új igazgató, akivel az MMÖNK Tanácsának elnöke, Orban Dušan a napokban írja alá a munkaszerződést. Adásunk első részében a Minta Kft. jövőbeni tevékenységének terveiről, az új igazgató feladatköréről szólunk bővebben. Műsorunk folytatásában beszámolunk arról, hogy szerdán kétnapos látogatásra a Muravidékre érkezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. A munkajellegű látogatás kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyről sajtóértekezleten tájékoztatta a nyilvánosságot Pánczél Károly, a bizottság elnöke és Orban Dušan, a csúcsszervezet elnöke.
Három beruházásra hagyta jóvá a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja második intézkedésének keretében jóváhagyott pénzeszközöket. A támogatások a hodosi és a völgyifalusi tájház, valamint a lendvai Bánffy Központ felújítását ösztönzik. A három részre osztott 180 ezer euró teljes összeg felhasználásának határideje október vége. Nemzetiségi műsorunkban a három beruházást járjuk körül.
Három beruházásra hagyta jóvá a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja második intézkedésének keretében jóváhagyott pénzeszközöket. A támogatások a hodosi és a völgyifalusi tájház, valamint a lendvai Bánffy Központ felújítását ösztönzik. A három részre osztott 180 ezer euró teljes összeg felhasználásának határideje október vége. Nemzetiségi műsorunkban a három beruházást járjuk körül.
Holnap október 6. lesz, amikor a 13 aradi vértanúra emlékezünk. Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. A magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. A hősökről a szomszédos országokban élő magyar közösségekben is megemlékeznek. Pénteken délután 16 órakor a ljubljanai várban, ahol Batthyány egy ideig raboskodott, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak. Lendván, a színházban pedig 19 órától az Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című történelmi drámát mutatja be, a lendvai Pál Péter főszereplésével. Mai nemzetiségi műsorunkban szólunk Az olasz és a magyar őshonos nemzeti közösség oktatási és nevelési külön törvényének módosításáról, amely a 2. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolába való beiratkozási lehetőségekre vonatkozik. Megjelent a Magyarul a Muravidéken című oktatási támogatási pályázat, amelyre az érintettek 2023. október 20-ig jelentkezhetnek. Ma pedig egy új, a Magyarul a családban elnevezésű családtámogatási pályázat kiírása jelent meg, amely ugyancsak a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönzi. Ezek lesznek mai adásunk témái.
Holnap október 6. lesz, amikor a 13 aradi vértanúra emlékezünk. Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. A magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. A hősökről a szomszédos országokban élő magyar közösségekben is megemlékeznek. Pénteken délután 16 órakor a ljubljanai várban, ahol Batthyány egy ideig raboskodott, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak. Lendván, a színházban pedig 19 órától az Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című történelmi drámát mutatja be, a lendvai Pál Péter főszereplésével. Mai nemzetiségi műsorunkban szólunk Az olasz és a magyar őshonos nemzeti közösség oktatási és nevelési külön törvényének módosításáról, amely a 2. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolába való beiratkozási lehetőségekre vonatkozik. Megjelent a Magyarul a Muravidéken című oktatási támogatási pályázat, amelyre az érintettek 2023. október 20-ig jelentkezhetnek. Ma pedig egy új, a Magyarul a családban elnevezésű családtámogatási pályázat kiírása jelent meg, amely ugyancsak a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönzi. Ezek lesznek mai adásunk témái.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa két évvel ezelőtt fogadta el a közösség gazdasági alapjának serkentési programja kibővítését, amely a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozott. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium által finanszírozott négyéves program három évre szűkült, egy évvel később indult, és 2024-ben fejeződik be. Idén kezdték el kialakítani Bánután a Mintagazdaság tevékenységét, amelynek községenként kihelyezett egységei lesznek. A gyümölcs-, zöldség- és takarmánytermelés egy része megkezdődött, jövőre még többet terveznek. Rövidesen az állatok is megérkeznek a gazdaságba. Mai adásunkban a Mintagazdaságot, a közösség mezőgazdasági tevékenységét mutatjuk be. Műsorunk vendége lesz Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselő, a program megálmodója, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és Bojnec Elizabeta projektvezető.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa két évvel ezelőtt fogadta el a közösség gazdasági alapjának serkentési programja kibővítését, amely a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozott. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium által finanszírozott négyéves program három évre szűkült, egy évvel később indult, és 2024-ben fejeződik be. Idén kezdték el kialakítani Bánután a Mintagazdaság tevékenységét, amelynek községenként kihelyezett egységei lesznek. A gyümölcs-, zöldség- és takarmánytermelés egy része megkezdődött, jövőre még többet terveznek. Rövidesen az állatok is megérkeznek a gazdaságba. Mai adásunkban a Mintagazdaságot, a közösség mezőgazdasági tevékenységét mutatjuk be. Műsorunk vendége lesz Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselő, a program megálmodója, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és Bojnec Elizabeta projektvezető.