Iskanje
Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Ni najdenih zadetkov.
Miért tetszik nekünk egy festmény, egy szobor? Mitől válik egy épület esztétikussá? Akkor is művészi lehet valami, ha mentes mindennemű szépségtől? S egyáltalán, mi is maga a művészet? Pisnjak Atilla művészettörténésszel próbálunk válaszokat adni az ilyen és hasonló kérdésekre, valamint bejárjuk az emberi kéz által alkotott tárgyi értékek több évezredes történetét.
A műsor a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (www.bgazrt.hu) támogatásával készült.
Avtor: Szabó Márk, Pisnjak Atilla
Végigtekintettük a nyugati keresztény világ, tehát nagyjából Európa és Amerika művészeti értékeit, örökségét. A végén pedig álljon itt lezárásként egy személyesebb művészeti összefoglaló mindenről, ami esztétikus! Mindemellett ismerjük meg előadónkat, Pisnjak Atilla művészettörténészt is egy kicsit jobban!
Végigtekintettük a nyugati keresztény világ, tehát nagyjából Európa és Amerika művészeti értékeit, örökségét. A végén pedig álljon itt lezárásként egy személyesebb művészeti összefoglaló mindenről, ami esztétikus! Mindemellett ismerjük meg előadónkat, Pisnjak Atilla művészettörténészt is egy kicsit jobban!
A művészetek bemutatásával lassan végzünk. Azonban a modern korban nemcsak számtalan új stílus jelenik meg, hanem egyes formabontó társművészetek is. Illik ilyen kontextusban kihangsúlyozni a fotóművészetet, mint a huszadik században kibontakozó, egyéni látásmódot igénylő, esztétikai értékkel is bíró új lehetőséget.
A művészetek bemutatásával lassan végzünk. Azonban a modern korban nemcsak számtalan új stílus jelenik meg, hanem egyes formabontó társművészetek is. Illik ilyen kontextusban kihangsúlyozni a fotóművészetet, mint a huszadik században kibontakozó, egyéni látásmódot igénylő, esztétikai értékkel is bíró új lehetőséget.
A világháborúk tépázta Európa elveszti vezető szerepét a világban. Amerika felemelkedése immár megállíthatatlan. Ez a művészet területére is igaz. Az új utak keresése ott érvényesül, az impulzusok most már onnan érkeznek.
A világháborúk tépázta Európa elveszti vezető szerepét a világban. Amerika felemelkedése immár megállíthatatlan. Ez a művészet területére is igaz. Az új utak keresése ott érvényesül, az impulzusok most már onnan érkeznek.
Németországban a háborúk között színre lép a Bauhaus, és másutt is komolyan érvényesül a „funkció mindenekfelett” elve. A modern kor tömeges építészete egyszerűbb formákra törekszik, és arra, hogy megfeleljen a megrendelők igényeinek. Mindeközben egy szlovén zseni meghódítja Prágát, és Bécsben is nagyot alkot, Ljubljanát pedig egyenesen saját képére szabja.
Németországban a háborúk között színre lép a Bauhaus, és másutt is komolyan érvényesül a „funkció mindenekfelett” elve. A modern kor tömeges építészete egyszerűbb formákra törekszik, és arra, hogy megfeleljen a megrendelők igényeinek. Mindeközben egy szlovén zseni meghódítja Prágát, és Bécsben is nagyot alkot, Ljubljanát pedig egyenesen saját képére szabja.
Amíg Bécs és Budapest diktálja a tempót, és saját arculatot kap, addig Ljubljana és a szlovén vidék lemarad. A századfordulón és még később is érezhető ez a jelenség, ez azonban talán nem is baj, ha megnézzük, hogy ennek ellenére, vagy éppen emiatt, milyen alkotások keletkeznek a szlovénok lakta Krajnában, Stájerföldön és Karintiában.
Amíg Bécs és Budapest diktálja a tempót, és saját arculatot kap, addig Ljubljana és a szlovén vidék lemarad. A századfordulón és még később is érezhető ez a jelenség, ez azonban talán nem is baj, ha megnézzük, hogy ennek ellenére, vagy éppen emiatt, milyen alkotások keletkeznek a szlovénok lakta Krajnában, Stájerföldön és Karintiában.
Csukás István Ágacska című meséjének történetét láthatta tegnap este a lendvai közönség az Aranyszamár Bábszínház társulatának zenés előadásában.
Csukás István Ágacska című meséjének történetét láthatta tegnap este a lendvai közönség az Aranyszamár Bábszínház társulatának zenés előadásában.
Közép-Európa városainak megjelenését a mai napig meghatározza az a művészeti és építészeti folyamat, ami a századforduló idején zajlott le. Ekkor a szecesszió jegyében épült meg számos, a mai napig kulcsfontosságú funkciót betöltő középület. Ezek művészi kialakítása olyannyira időtállónak bizonyult, hogy a mai napig ragaszkodunk ezekhez az építményekhez.
Közép-Európa városainak megjelenését a mai napig meghatározza az a művészeti és építészeti folyamat, ami a századforduló idején zajlott le. Ekkor a szecesszió jegyében épült meg számos, a mai napig kulcsfontosságú funkciót betöltő középület. Ezek művészi kialakítása olyannyira időtállónak bizonyult, hogy a mai napig ragaszkodunk ezekhez az építményekhez.
A szecesszióval már bő terjedelemben foglalkoztunk, de csak a képzőművészetet illetően. Az építészetben azonban még van mit bepótolnunk európai viszonylatban is. Tehát ma jöjjenek a francia és spanyol természetes és az osztrák geometrizáló szecesszió nagyjai. Elsősorban a két óriás Gaudi és Eiffel.
A szecesszióval már bő terjedelemben foglalkoztunk, de csak a képzőművészetet illetően. Az építészetben azonban még van mit bepótolnunk európai viszonylatban is. Tehát ma jöjjenek a francia és spanyol természetes és az osztrák geometrizáló szecesszió nagyjai. Elsősorban a két óriás Gaudi és Eiffel.
A francia impresszionista, szimbolista mesterek hatása kiterjed egész Európára, így a Kárpát-medencére is. Az igazi képzőművészeti virágzás a magyar művészet legnagyobb remekműveit eredményezi. Ekkor alkotnak a mai napig is leghíresebb festők, mint például Rippl-Rónai, Szinyei Merse, Csontváry Kosztka, Vaszary, Körösfői, Czóbel, Tihanyi vagy Czigány.
A francia impresszionista, szimbolista mesterek hatása kiterjed egész Európára, így a Kárpát-medencére is. Az igazi képzőművészeti virágzás a magyar művészet legnagyobb remekműveit eredményezi. Ekkor alkotnak a mai napig is leghíresebb festők, mint például Rippl-Rónai, Szinyei Merse, Csontváry Kosztka, Vaszary, Körösfői, Czóbel, Tihanyi vagy Czigány.
A huszadik században az európai művészetet eluralják az izmusok. Minden művész szinte saját stílust kreál, és egy művész életén belül is váltogatja a stílusokat, amint mindenki a maga módján próbálkozik megragadni a dinamikus fejlődést, a kataklizmikus változásokat. Az avantgárd jegyében tehát tovább színesül a paletta, olyasmivel, mint például a futurizmus, a kubizmus, a dadaizmus, az absztrakt expresszionizmus, a szürrealizmus és a többi formabontó újdonság.
A huszadik században az európai művészetet eluralják az izmusok. Minden művész szinte saját stílust kreál, és egy művész életén belül is váltogatja a stílusokat, amint mindenki a maga módján próbálkozik megragadni a dinamikus fejlődést, a kataklizmikus változásokat. Az avantgárd jegyében tehát tovább színesül a paletta, olyasmivel, mint például a futurizmus, a kubizmus, a dadaizmus, az absztrakt expresszionizmus, a szürrealizmus és a többi formabontó újdonság.
Újra reakció érkezik, még pedig a szimbolisták feleselnek a realistákkal és naturalistákkal. Az álomszerű, mitológiai elemekkel gazdagított stílus később a szecesszióba torkollik. De a századforduló szüleménye még a fauvok és az expresszionisták művészete is…
Újra reakció érkezik, még pedig a szimbolisták feleselnek a realistákkal és naturalistákkal. Az álomszerű, mitológiai elemekkel gazdagított stílus később a szecesszióba torkollik. De a századforduló szüleménye még a fauvok és az expresszionisták művészete is…
A posztimpresszionizmus az impresszionizmus után következő művészettörténeti periódus. Nem jelent egységes stílust, sokkal inkább azt a törekvést fogalmazza meg, hogy a festők eltávolodva az impresszionizmustól létrehozzák azt a művészetet, ami a XX. század művészetét előlegezi meg. Főhősei: Paul Gauguin, Paul Cézanne, Vincent van Gogh.
A posztimpresszionizmus az impresszionizmus után következő művészettörténeti periódus. Nem jelent egységes stílust, sokkal inkább azt a törekvést fogalmazza meg, hogy a festők eltávolodva az impresszionizmustól létrehozzák azt a művészetet, ami a XX. század művészetét előlegezi meg. Főhősei: Paul Gauguin, Paul Cézanne, Vincent van Gogh.
Az impresszionisták Franciaországból, Párizsból kiindulva a 19. század utolsó harmadának legmeghatározóbb művészi eredményeit produkálták. Habár akkoriban erősen elítélte őket a korabeli berögzült művészeti köztudat, az utókor mégis az impresszionistáknak, tehát Monet, Manet, Pissarro, Renoir, Sisley, Degat, Cezanne, Bazille és társaiknak adott igazat. És ez jól is van így.
Az impresszionisták Franciaországból, Párizsból kiindulva a 19. század utolsó harmadának legmeghatározóbb művészi eredményeit produkálták. Habár akkoriban erősen elítélte őket a korabeli berögzült művészeti köztudat, az utókor mégis az impresszionistáknak, tehát Monet, Manet, Pissarro, Renoir, Sisley, Degat, Cezanne, Bazille és társaiknak adott igazat. És ez jól is van így.
A realizmus a 19. század közepén alakul ki. A valóság átfogó, hű ábrázolására törekvő stílusa. A név a latin realis (valós) szóból származik. A romantika virágkorában született, nem véletlenül, hanem mintegy annak ellentéteként. A forrása: a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás. Az 1850–1870 közti két évtized a realizmus diadalának korszaka. Mind az irodalomban, mind a festőművészetben remekművek érvelnek létjogosultsága és igaza mellett.
A realizmus a 19. század közepén alakul ki. A valóság átfogó, hű ábrázolására törekvő stílusa. A név a latin realis (valós) szóból származik. A romantika virágkorában született, nem véletlenül, hanem mintegy annak ellentéteként. A forrása: a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás. Az 1850–1870 közti két évtized a realizmus diadalának korszaka. Mind az irodalomban, mind a festőművészetben remekművek érvelnek létjogosultsága és igaza mellett.
A magyarországi historizáló építészet az Osztrák-Magyar Monarchia idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.
A magyarországi historizáló építészet az Osztrák-Magyar Monarchia idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.
Történetiség – ennyit jelent a historizmus. De természetesen a 19. század második felében domináló stílus az építészetben olyasmit hozott, amelyre még ma is büszkék vagyunk. Európában és Észak-Amerikában ugyanis ekkor valósul meg a régen leáldozott stílusok újraélesztése. A legjobb táptalajt ehhez az építészet adta, amelynek rengeteg megbízást kellett a valóságba átültetnie.
Történetiség – ennyit jelent a historizmus. De természetesen a 19. század második felében domináló stílus az építészetben olyasmit hozott, amelyre még ma is büszkék vagyunk. Európában és Észak-Amerikában ugyanis ekkor valósul meg a régen leáldozott stílusok újraélesztése. A legjobb táptalajt ehhez az építészet adta, amelynek rengeteg megbízást kellett a valóságba átültetnie.
Az utolsó nagy egységes korstílus az összes művészetek terén. Megtagadva a klasszicizmust, ellenállva, vele szemben haladva, megint a személyes érzések kerülnek előtérbe. Az individuum és helye a tiszteletet parancsoló természetben egyrészt, nemzeti önrendelkezés és ébredés életérzésének a megragadása másrészt. Mind erre és még sokkal többre is alkalmas volt a romantika.
Az utolsó nagy egységes korstílus az összes művészetek terén. Megtagadva a klasszicizmust, ellenállva, vele szemben haladva, megint a személyes érzések kerülnek előtérbe. Az individuum és helye a tiszteletet parancsoló természetben egyrészt, nemzeti önrendelkezés és ébredés életérzésének a megragadása másrészt. Mind erre és még sokkal többre is alkalmas volt a romantika.
Úgy, mint korábban a reneszánsz, a klasszicizmus is itáliai és hellén hatásoknak hódolt. Pompeii és Herculaneum régészeti feltárása segített beindítani egy felvilágosult, eleinte német származású művészréteg képzelőerejét. De Franciaországban is erőteljesen érvényesült a klasszicista vonal a barokkra, vagyis a rokokóra adott dacos reakcióként. Újra a letisztultabb formák kerülnek az előtérbe.
Úgy, mint korábban a reneszánsz, a klasszicizmus is itáliai és hellén hatásoknak hódolt. Pompeii és Herculaneum régészeti feltárása segített beindítani egy felvilágosult, eleinte német származású művészréteg képzelőerejét. De Franciaországban is erőteljesen érvényesült a klasszicista vonal a barokkra, vagyis a rokokóra adott dacos reakcióként. Újra a letisztultabb formák kerülnek az előtérbe.
A barokk volt a meghatározó művészeti korstílus felénk is legalább az 1750-es évekig. A magyarok lakta vidéknek elsősorban a Habsburgok által uralt részein volt ez igaz. Erdély és a török hódoltság azonban más irányt vett. Körbejárjuk a legpompásabb barokk remekeket nemcsak magyar, de szlovén földön is.
A barokk volt a meghatározó művészeti korstílus felénk is legalább az 1750-es évekig. A magyarok lakta vidéknek elsősorban a Habsburgok által uralt részein volt ez igaz. Erdély és a török hódoltság azonban más irányt vett. Körbejárjuk a legpompásabb barokk remekeket nemcsak magyar, de szlovén földön is.
A barokk Európa kontinentális részén mintegy 1750-ig dominálta a művészetek minden ágát. Kitörölhetetlen nyomokat elsősorban az Ibériai- és az Appennini-félszigeten, valamint Közép-Európában hagyott. De ilyenkor emelkedik fel Franciaország is, mint művészeti nagyhatalom, és a barokk sajátos módon még a különutasságáról híres Nagy-Britanniában is hódítani tudott.
A barokk Európa kontinentális részén mintegy 1750-ig dominálta a művészetek minden ágát. Kitörölhetetlen nyomokat elsősorban az Ibériai- és az Appennini-félszigeten, valamint Közép-Európában hagyott. De ilyenkor emelkedik fel Franciaország is, mint művészeti nagyhatalom, és a barokk sajátos módon még a különutasságáról híres Nagy-Britanniában is hódítani tudott.
Mindennek vége van egyszer, így lett ez a nagyszerű reneszánsszal is. De mi következhet egy ilyen csúcspont után, talán csakis a züllés? Azért nem egészen… A barokk ugyanis a reneszánsz méltó követőjévé válik, még ha ez nem is azonnal következik be.
Mindennek vége van egyszer, így lett ez a nagyszerű reneszánsszal is. De mi következhet egy ilyen csúcspont után, talán csakis a züllés? Azért nem egészen… A barokk ugyanis a reneszánsz méltó követőjévé válik, még ha ez nem is azonnal következik be.
A reneszánsz mesterei teljes mértékben meghaladják az elődöket. Firenzében, majd Németalföld központjaiban remekművek keletkeznek, amelyek már nemcsak egy szűk elitnek, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek készülnek.
A reneszánsz mesterei teljes mértékben meghaladják az elődöket. Firenzében, majd Németalföld központjaiban remekművek keletkeznek, amelyek már nemcsak egy szűk elitnek, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek készülnek.
Ez már valóban új fejezet az európai művészetben és a gondolkodásban. A reneszánsz először Itáliában gyökerezik meg az antik római és görög hagyományokból táplálkozva.
Ez már valóban új fejezet az európai művészetben és a gondolkodásban. A reneszánsz először Itáliában gyökerezik meg az antik római és görög hagyományokból táplálkozva.
Még nincs itt a nagy megújhodás, a fény és a reménység azonban már utat tör magának a gótikában is. Az impozáns katedrálisok bemutatása után ezúttal az apróbb részletekkel, a társművészetekkel foglalkozunk, amint kiteljesítjük a képet a gótikáról.
Még nincs itt a nagy megújhodás, a fény és a reménység azonban már utat tör magának a gótikában is. Az impozáns katedrálisok bemutatása után ezúttal az apróbb részletekkel, a társművészetekkel foglalkozunk, amint kiteljesítjük a képet a gótikáról.
A romanika és a reneszánsz közt találja meg a helyét a gótika művészeti stílusa Európában. Ez nem jelentett sötétséget, hisz a kor alkotói éppen a fényességre, a nyitottságra, a finomabb megoldásokra helyezték a hangsúlyt.
A romanika és a reneszánsz közt találja meg a helyét a gótika művészeti stílusa Európában. Ez nem jelentett sötétséget, hisz a kor alkotói éppen a fényességre, a nyitottságra, a finomabb megoldásokra helyezték a hangsúlyt.
Várak, kastélyok, lovagi tornák, királyok, császárok… Egy igazi filmbe illő romantikus világ. A középkor részben valóban sötét volt, hisz sok volt a betegség, a nélkülözés, kevés az élelem, és oktatáshoz sem juthatott a legtöbb ember. Azonban az udvari, nemesi és egyházi körökben másról szólt az élet. A romanika korában számos érték született, még itt nálunk, a Muravidéken is.
Várak, kastélyok, lovagi tornák, királyok, császárok… Egy igazi filmbe illő romantikus világ. A középkor részben valóban sötét volt, hisz sok volt a betegség, a nélkülözés, kevés az élelem, és oktatáshoz sem juthatott a legtöbb ember. Azonban az udvari, nemesi és egyházi körökben másról szólt az élet. A romanika korában számos érték született, még itt nálunk, a Muravidéken is.
Az antik világ és a reneszánsz megújulás közötti mintegy ezer évet gyakran nevezték – főleg korábban – „sötét” középkornak… Mi sem állhatna távolabb a valóságtól. Ezt az állítást a romanika vívmányaival szemléltetjük.
Az antik világ és a reneszánsz megújulás közötti mintegy ezer évet gyakran nevezték – főleg korábban – „sötét” középkornak… Mi sem állhatna távolabb a valóságtól. Ezt az állítást a romanika vívmányaival szemléltetjük.
A leáldozó Római Birodalom államvallássá lépteti elő a kereszténységet, megalapozva a vallás későbbi térnyerését. Mindeközben a Bizánci Birodalom válik a római kulturális és társadalmi hagyományok tovább élésének zálogává.
A leáldozó Római Birodalom államvallássá lépteti elő a kereszténységet, megalapozva a vallás későbbi térnyerését. Mindeközben a Bizánci Birodalom válik a római kulturális és társadalmi hagyományok tovább élésének zálogává.
Róma nemcsak gazdasági és harcászati nagyhatalom volt, hanem a kulturális élet szempontjából is meghatározó tényező. És nemcsak az itáliai félszigeten, hanem akár szűkebb pátriánkban is.
Róma nemcsak gazdasági és harcászati nagyhatalom volt, hanem a kulturális élet szempontjából is meghatározó tényező. És nemcsak az itáliai félszigeten, hanem akár szűkebb pátriánkban is.
A rómaiak katonai és gazdasági ereje lehengerlő volt évszázadokon át. Természetes tehát, hogy a művészetek terén is kitörölhetetlen nyomot hagytak Romulus és Remus fiai.
A rómaiak katonai és gazdasági ereje lehengerlő volt évszázadokon át. Természetes tehát, hogy a művészetek terén is kitörölhetetlen nyomot hagytak Romulus és Remus fiai.
A görög művészetről köztudott, hogy egész Európa későbbi művészetére alapvető hatással volt. A klasszikus kor az, amelyre azt mondhatjuk, hogy a ma is felismerhető görög ideált jelenti…
A görög művészetről köztudott, hogy egész Európa későbbi művészetére alapvető hatással volt. A klasszikus kor az, amelyre azt mondhatjuk, hogy a ma is felismerhető görög ideált jelenti…
Valami különleges történt egykor, az ókorban a görögöknél. Olyan érzékkel nyúltak ott és akkor kőhöz, festékhez és fához, ami a mai napig is tetszetős. A görög művészet a mai napig kiindulópontjává, viszonyítási alapjává vált az egész európai művészetnek…
Valami különleges történt egykor, az ókorban a görögöknél. Olyan érzékkel nyúltak ott és akkor kőhöz, festékhez és fához, ami a mai napig is tetszetős. A görög művészet a mai napig kiindulópontjává, viszonyítási alapjává vált az egész európai művészetnek…
Az egyiptomi művészet stílusa és jelképei a mai napig az egyetemes kultúra messziről felismerhető értékei. A sivatagos tájon a fantasztikus piramisok, kecses hieroglifák mellett komoly szobrok is keletkeztek a fáraók korában.
Az egyiptomi művészet stílusa és jelképei a mai napig az egyetemes kultúra messziről felismerhető értékei. A sivatagos tájon a fantasztikus piramisok, kecses hieroglifák mellett komoly szobrok is keletkeztek a fáraók korában.
Mezopotámia a civilizáció bölcsője. A termékeny félhold népei természetesen a kultúrának is óriási lökést adtak. Ennek egyes nyomait a mai európai művészeti ízlésen is tetten érhetjük.
Mezopotámia a civilizáció bölcsője. A termékeny félhold népei természetesen a kultúrának is óriási lökést adtak. Ennek egyes nyomait a mai európai művészeti ízlésen is tetten érhetjük.
Amikor még a kő volt a legfontosabb használható anyag… Az ember már a kőkorban is igen kreatív, találékony, sőt az esztétikum iránt is fogékony teremtmény volt. És bizony a kőből is lehetett egyedülállót alkotni, olyat, amire még ma is csakis csodálattal tekinthetünk.
Amikor még a kő volt a legfontosabb használható anyag… Az ember már a kőkorban is igen kreatív, találékony, sőt az esztétikum iránt is fogékony teremtmény volt. És bizony a kőből is lehetett egyedülállót alkotni, olyat, amire még ma is csakis csodálattal tekinthetünk.
Miért gondolunk valamit esztétikusnak, szépnek? Mikor válik valami szemnek tetszetős művészetté? S miért tartanak olykor rút dolgokat is művészinek? Meddig tart, hol ér véget a művészet? Egyáltalán behatárolható-e megnyugtatóan?
Miért gondolunk valamit esztétikusnak, szépnek? Mikor válik valami szemnek tetszetős művészetté? S miért tartanak olykor rút dolgokat is művészinek? Meddig tart, hol ér véget a művészet? Egyáltalán behatárolható-e megnyugtatóan?
